Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
földről érkező eszmék milyen formában és milyen módon gyökeresedtek meg, és miképp formálták át a városnak az Osztrák–Magyar Monarchiával szemben támasztott igényeit? Kik voltak a változások nyertesei és vesztesei, és mindezek hogyan hatottak a helyi és országos politikára? A fiumei képviselő-testület részéről gyakran emlegetett „nihil nobis sine nobis ” (azaz semmit rólunk nélkülünk ) jelmon dat hogyan jelent meg egyfelől a városon belül, másfelől az országgyűlésen, s az eltérő értelmezések milyen következményeket vontak maguk után? Illetve fordítva: Fiume mennyiben és milyen módon vette ki a szerepét az állam modernizálásából, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia egészét nézve, a legfelsőbb birodalmi célok megvalósításából? Vajon a rendi társadalom viszonyain alapuló, évszázadokon áthagyományozott jogok és egy kivételesen széles municipális autonómia lehetteke a polgárosodás és a modernizáció motorjai? És végül, egy magát szabadelvűnek és liberálisnak tartó kormány milyen narratívába helyezte saját korlátozó intézkedéseit? Milyen jelszavak és elvek hangoztatásával legitimálta önnön lépéseit? A válaszok nagy részének kifejtésére jelen tanulmány keretei között nincsen lehetőség, azonban nemcsak a szűkös terjedelem miatt, hanem a Fiumére irányuló társadalom- és politikatörténeti kutatások kezdetlegessége okán is. Ezért munkámat csupán a jelzett, korántsem teljes kérdéssor három fő kategóriájára korlátozom: a dualista közigazgatási rendszer jogi kiépülésére és annak társadalmi, valamint politikai hatásaira. Mint a fentiekből kiderült, az 1868-as magyar–horvát kiegyezés Fiume közjogi viszonyait kizárólag közvetetten érintette, azonban a lebomló társadalmi, gazdasági és jogi korlátok a kikötőváros egészére kihatottak. A birodalmival „félig” közös pénzügyigazgatás, az iparfejlesztő adókedvezmények és támogatások, a meginduló infrastrukturális fejlesztések és beruházások, jelesül a déli vasút kiépítése és a Baross Gábor nevével fémjelzett kikötőfejlesztések, valamint a közös vámterület létrehozása megteremtették a mezőgazdasági áru, és legfőképpen a tőke szabad áramlásának azt a lehetőségét,7 aminek segítségével az 1860-as években a Trieszt árnyékában alig látható kis halászfaluból az 1910-es évekre Európa egyik legforgalmasabb kikötője lett.8 Mindazonáltal Fiume dualizmus kori története mégsem egyszerűsíthető le egy pusztán gazdasági jelenségre, és még kevésbé írható meg egy megszakítás nélküli, lineárisan felfele ívelő sikertörténetként. A vitorláshajózásról a gőzhajózásra való áttérés, a kikötő forgalmának hirtelen megsokszorozódása,9 a részvénytársaságok megjelenése és konkurenciaharca, az egyre inkább a fővárosból irányított nagyvállalkozások helyi érdekeket figyelmen kívül hagyó eljárásai, a tízévente megújítandó gazdasági kiegyezéssel járó kompromisszumok, valamint más A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére 263 7 Igor Karaman: Fiume gazdasági fejlődése. Századok , 1974. 1. sz. 193–211. 8 Rocco Babich: La concorrenza tra Trieste e Fiume nell’anteguerra . Tesi di laurea. Premiate offici ne, Grafiche C. Ferrari. 1923. 9 Zsigmond Gábor: A fiumei magyar tengeri kereskedelmi gőzhajózás kialakulása. In: KÚT , 2007. 1–2. sz. 56–74.
