Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
Műhely 262 közigazgatás alá került,5 azonban ezen az állapoton már csak az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása változtatott.6 Az újonnan kiépült keretek Fiume életében számottevő változásokat eredményeztek, azonban felmerül a kérdés, hogy mindez mennyiben tekinthető a már megindult fejlődési folyamat újabb stádiumának, és mennyiben egy korábbi mintákat nélkülöző új szisztémának. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy vajon az „anyaországtól” távol fekvő, attól eltérő társadalmi berendezkedésű, jogszokású, mentalitású, nyelvű és kultúrájú várost milyen eszközök segítségével lehetett kormányozni, és a modernizáció, valamint a liberalizmus jelszavait hangoztatva a lehető legszorosabb módon a központhoz csatolni. Különösen, ha az a magyarországinál jóval polgárosultabb struktúrával rendelkezett. Vajon Fiume mikor és mennyiben volt érdekelt a dualizmus rendszerének létrejöttében és fenntartásában? Hogyan viszonyult egy alapvetően uniformizáló, a közigazgatási különállások és előjogok korlátozására, sőt felszámolására irányuló hatalomhoz, vagyis a modern államhoz? Az új politikai berendezkedés milyen előnyökkel járt és milyen veszélyeket rejtegetett magában a kiváltságait „féltékenyen őrző” kikötőváros számára? A dualista keretek között hogyan jelent meg és formálódott át a Fiumében élő, elsősorban olasz, horvát és magyar nyelvű lakosság egymáshoz való viszonya, és a különböző érdekellentétek vagy szolidaritások milyen esetekben és milyen kérdésekben nyilatkoztak meg? A megindult beruházások és fejlesztések hogyan alakították át a fiumei társadalom alapszerkezetét, és vajon hogyan módosult a különböző nemzetiségek, társadalmi rétegek számaránya? A korszak oktatáspolitikája nyomán a műveltség és az általános iskolázottság növekedése, valamint a magyar nyelv mind tudatosabb előtérbe helyezése miként befolyásolta a munkamegoszlást és a közfelfogást? A kül- 5 A provizórium létrejöttéhez vezető útról és Fiume közjogi helyzetéről részletesebben, a teljesség igénye nélkül: Soós István: Fiume inkorporációja a Magyar Királyságba, 1776–1827. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Szerk. Mayer László – Tilcsik György. Budapest, 2015, 83–91.; Kapitány Kálmán: Egy támadásról Fiume államjogi kapcsolata ellen. Budapest, 1916; Král Vilmos – Szántó Andor: Fiume államjogi helyzete. Budapest, 1901; Silvino Gigante: Storia del Comune di Fiume. Firenze, 1928; Szalay László: Fiume a Magyar Országgyűlésen. Pest, 1861; Le deputazioni regnicolari nella Questione di Fiume negli anni 1868– 1869 e 1883–1884. Fiume, 1898; Edoardo Susmel: Fiume attraverso la storia dalle origini fino ai nostri giorni. Milánó, 1919; Giovanni Kobler: Memorie per la storia della liburnica città di Fiume. I–III. kötet. Fiume, 1896; Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete. Budapest, 1883; Vecchio fiumano [Niccolo Gelletich]: L’Autonomia di Fiume. Fiume, 1901; Fest Aladár: Báró Eötvös József és a fiu mei kérdés. Budapest, 1932; Ljubinka Toševa Karpowicz: Riječki corpus separatum 1868–1924. Doktori disszertáció. Rijeka, 1986; Ress Imre: Fiume jogállásának ellentmondásai. História , 2011. 5–6. sz. 46–51., 54–57.; A horvát–magyar együttélés fordulópontjai. Szerk. Sokcsevics Dénes – Fodor Pál. Budapest, 2015; Franjo Rački: Rieka prama Hrvatskoj. Zagabria, 1867; Emidio Mohovich: Fiume negli anni 1867 e 1868. Fiume, 1869; Vincenzo Tomsich: Notizie storiche sulla città di Fiume. Fiume, 1886. 6 Kiemelendő, hogy Fiume közjogi helyzetének átmeneti rendezése, és mindennek következtében autonómiájának elmaradt törvénybe foglalása a kikötőváros lakosságát folyamatos aggodalommal töltötte el. Az ebből származó bizonytalanság és türelmetlenség az egyre élesebben megnyilvánuló kormánykritika egyik fő oka lett.
