Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Szakács Annamária: A hadigondozás úttörői és önkéntes hősei - ifj. Teleki Sándor 1915-ös hadigondozási munkája naplója tükrében
Klebelsberg – általa feltételezett – irigykedése és a rokkantak dolgát monopolizáló törekvése. A Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal elnöki posztján betöltött idő csak még jobban megerősítette Telekit abban a nézetében, hogy a rokkantakat érintő összes ügyet egy kézben kell összefogni, máskülönben a széthúzás megbénítja az eredményes szervezést. (1915. július 5.) Éppen ezért folyamatosan tárgyalt, hogy az állam vegye át a rokkantak elhelyezését. A több hónapnyi munkával eltöltött idő alatt rá kellett jönnie Telekinek, hogy nem tudják olyan sikeresen végezni munkájukat, mint ahogyan azt az elején elképzelte.26 A Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal éppen ezért nem is működött sokáig. További, magasabb szinten folyó tárgyalások eredményeképpen állami feladatok közé került a hadigondozás (például csonka katonák művégtaggal való ellátása, gyógyításuk és esetleges oktatásuk). „Mint állami hivatal, sokkal kevésbé fog a rok kant élet viszonyaihoz simulni, mint mi tettük volna, s ha a cél el is lesz érve, hogy a rokkantügyet egyesítik, nagy kérdés, hogy így – egy ember kezébe kerülve, nem csupán arra való lesz-e, hogy egy ember nimbuszát emelje csak. Azt a szívet-lelket, mit mi beletettünk, azt az állami adminisztrációval nem lehet elérni. Most már mindegy, s csekélységem búcsút vesz a rokkant kérdéstől, és nagy tehertől, gondtól, nagy munkától szabadul meg. El se képzelhető, mily nehéz önzetlenül jót tenni!!! Most az egész személyzet teljes erővel nekiáll a »Lábadozók« fejlesztéséhez – ott legalább érezzük, hogy használunk.” (1915. augusztus 6.) A Hivatal tehát indulása után hat hónappal befejezte működését. 1915. augusztus 6-án Teleki Sándor átadta a hivatalt és a hozzá tartozó feladatokat a Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottságnak, mely 1915 szeptemberétől a miniszterelnökség fennhatósága alatt létrehozott Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatalként folytatta munkáját. A Rokkantügyi Hivatal ügyvezető alelnöke Klebelsberg Kuno lett. A feladat átadása, a hivatal vezetésének befejezése nagy megkönnyebbülést jelentett Teleki számára. „Egyúttal megszakadt »rokkant« működésem is; így mint a társadalom minden hatalmát nélkülöző tagja lehetetlen lett volna Klebelsberg kisajátító és mindent kizárólag saját hatalmi körébe bevonni akaró tendenciájával. Többet láttam az elmúlt hónapokban, mintsem nagy kellemetlenségeknek kitegyem magamat, anélkül, hogy az ideális célunk komolyan használhasson.” (1915. augusz tus 24.) A hivatali munka leadása után így csak a lábadozó sebesülteknek tudta szentelni figyelmét, amely tevékenységéről pontos számadást végzett.27 A hadigondozás úttörői és önkéntes hősei – ifj. Teleki Sándor 1915-ös hadigondozási munkája... 125 261915. július 16.: „ A rokkantüggyel elejétől fogva peches voltam, s szerencsének kell minősítenem, ha szép szerével szabadulok olyantól, mit a legodaadóbb buzgósággal, áldozatkész munkával, de nem kellő eredménnyel csinálhattam.” 271915. augusztus 7-i bejegyzése szerint a 32 otthonban az addig ápolt katonák száma 6501, a bete gek aktuális létszáma 1815 volt. Az otthonokban szervezett tanfolyamokon résztvevők száma 900 fő volt. 1915. augusztus 13.: „A Rokkant Hivatal megszűnt, a munkánk 1900 ággyal (ez naponta változik, néha több van, néha kevesebb) érdekes is, s a Lábadozó hivatalon belül nincs intrika, nincs áskálódás, egyes egész kis dolgokon kívül.”
