Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Szakács Annamária: A hadigondozás úttörői és önkéntes hősei - ifj. Teleki Sándor 1915-ös hadigondozási munkája naplója tükrében
melynek adatai nagy segítséget nyújtanak a kutatóknak.11 A bizottság ez alatt az egy év alatt ötven lábadozóotthont létesített, az ott ápolt katonák száma meghaladta a nyolcezret. Az oktatási mérleget nézve, ötven előadó tartott háromszáznál több előadást. Kilenc otthonban gyakorlati foglalkoztatást végeztek béna, amputált és hosszabb kezelést igénylő katonák számára. Számos esetben segítettek a katonák családtagjainak is (háromszáznál több esetben jártak el házbér- és fizetéshalasztási ügyekben). Az otthonok vezetése emellett kétszáz hölgy munkáját is igénybe vette, akik nélkül az otthonok működése elképzelhetetlen lett volna. A hivatalt és az otthonokat dr. Dános Árpád12 és báró Rudnyánszky Sándor 13 főmegbízott-helyette sek vezették, az orvosi testület vezetője dr. Feleky Hugó14 egyetemi tanár volt. Egy félév erejéig Teleki Sándor egy másik hivatal elnöki pozícióját is betöltötte. 1915. március 10-én a Vöröskereszt Egyesület rokkant katonákat és a háborúban elesett harcosok családjait segítő bizottság ülésén gróf Apponyi Albert javaslatára végrehajtó bizottságot alakítottak, melynek feladatául a kórházból kikerült és a katonaságtól már elbocsátott rokkantak gondozását és munkaközvetítését tűzték ki célul. Vezérelvük az volt, hogy a rokkantak részére pénzbeli segélynyújtás helyett megélhetést biztosítsanak. Ennek érdekében a társadalom, kiemelten az iparosok és a kereskedők segítségét kérték, hogy pénzbeli adomány helyett munkalehetőséget kínáljanak számukra.15 Az így megalakult Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal két vezetője gróf Apponyi Albert elnök és ifj. gróf Teleki Sándor ügyvivő alelnök lett.16 A Hivatal a Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság17 működését egészítette ki, pontosan összeállítva a katonaság tól elbocsátott rokkantak névjegyzékét. A következő hetek a hivatal felállításával teltek el, működését március 21-én kezdte meg. Irodájuk – a Lábadozó Sebesülteket Elhelyező Bizottsághoz hasonlóan – az Andrássy út 8. szám alatt, a III. emeleten lett berendezve, ahol felvilágosítást is adtak az érdeklődőknek. A hivatal munkaközvetítésénél alapelvnek az számított, hogy lehetőleg mindenkit Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 122 11A jelentés rövid összefoglalóját lehet olvasni a Budapesti Hírlap ban. (1915. október 10. 282. sz. 18.) 12Dános Árpád (1882–1933) bankigazgató, közgazdasági író, egyetemi tanár. 13Rudnyánszky Sándor, a Vöröskereszt főmegbízott-helyettese. 14Feleky Hugó (eredeti nevén Füchl Hugó, 1861–1932) urológus, a húgy- és ivarszervek endoszkó piás diagnosztikájának jeles ismerője. Az ő kezdeményezésére alakult a nemi betegeket ingyen kezelő Teleia Egyesület, melynek főorvosa is volt. Szaklapok szerkesztője, cikkei itthon és külföldön is megjelentek. Orvosi eredményeiért 1910-ben nemességet kapott. 15Budapesti Hírlap , 1915. március 19. 78. sz. 10. 16Pesti Hírlap , 1915. április 2. 11. 17A hadigondozás szervezetében először a Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság alakult meg 1915. február 13-án, majd a Rokkantügyi Hivatal, amely a tevékenységét 1915. szeptember 15-én kezdte meg. 1917. március 8-án a kormány a hadirokkantakról és családtagjaikról, a hadiözvegyekről, hadiárvákról való gondoskodást nemzeti feladattá nyilvánította, és kimondta, hogy ezt a feladatot az állam az önkormányzati hatóságok és a társadalom közreműködésével köteles teljesíteni. Szakhatóságként az Országos Hadigondozó Hivatalt nevezte meg, amely átvette a Rokkantügyi Hivatal szervezetét és hatáskörét. Suba i. m. 126.
