Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
hogy „az egyházpolitikát itt is eszembe juttatják néha – ha mások nem: a papok, a kik reverendásan és breviáriummal a kezükben sétálnak a plageon; – véletlenül rendesen olyankor, a mikor [a] legtöbb nő fürdik... [...] Szilágyi Dezső majdnem idejött volna a tengerpartra, csak véletlenül beszélte le róla Pázmándy Dénes.26 Valódi sze rencse, mert ha idejön, engem okvetlenül elátkozott volna; én t. i. azt mondtam neki, hogy a tengerparton mindig friss a levegő, ezidén pedig minden hája elolvadt volna. Mi lett volna akkor a polgári házasságból?” 27 Külhoni tartózkodásai alkalmával Berzeviczy akkurátusan útinaplókat vezetett, melyekben feljegyezte a látottakat, és tételesen elszámolta a költségeit. Ugyanis fiatal korától jellemző volt rá, hogy pedánsan számon tartotta a pénzügyeit. Már húszéves korában, amikor Bécsbe utazott az 1873-as világkiállítás megtekintésére, szüleinek címzett levelében az utolsó forintig beszámolt arról, hogy mennyit költött étkezése, mennyibe kerültek a kiállítások belépői, a színházjegyek vagy az orvosságai.28 Ezen a szokásán a későbbiekben – amikor anyagi körülményei már jóval meghaladták egy húszéves fiatalemberét – sem változtatott. Útinaplóiból ezért megtudhatjuk, mennyit költött példának okáért Belgiumban cukrászdára, Olaszországban borbélyra, esetleg Görögországban vonatjegyre. Külföldi útjai során – elsődlegesen amikor német nyelvterületen tartózkodott – Berzeviczy előszeretettel kereste fel a helyi színházakat,valamint operákat, hiszen egész életében lelkesen színházba és operába járó ember volt. Az olasz operák világával még a szülői házban, nővérei (Anna és Róza) zongorajátéka mellett ismerkedett meg. Nagy segítéségére volt, hogy közeli rokona, Máriássy János egykori honvéd altábornagy több áriát is eredeti olasz szöveggel tudott elénekelni. A kis Berzeviczy az első igazi operát Kassán látta, amikor édesanyja egy jól sikerült vizsgáját követően jutalomból elvitte Vincenzo Bellini Az alvajáró ( La Sonnambula ) című darabjára.29 Berzeviczy Edit úgy emlékezett vissza, hogy atyja számos író és költő munkáiból tanult meg kívülről részleteket, és amikor például az egyik kedvenc drámaírója, William Shakespeare műveinek színházi feldolgozásában „a szö veget szándékosan, vagy hanyagságból rosszul mondták el, nagyon elégedetlenkedett.” 30 Berzeviczyt már egészen fiatalon vonzotta a színészet, amatőrként számtalan műkedvelő előadásban szerepelt. Nyilvános színielőadásban 1875. január 10-én esett át a „tűzkeresztségen”, Eperjesen, Heine Junge Leiden ( Ifjúkori szenvedések ) című darabjának főszerepében. A társulat soraiban helyet kapott későbbi felesége, Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 100 26Pázmándy Dénes (1848–1936), függetlenségi párti országgyűlési képviselő. 27Berzeviczy Albert levele Wlassics Gyulához, 1893. augusztus 23. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Wlassics család levéltára, Wlassics I. Gyula báró (a továbbiakban: P 1445), 7. doboz, 26. tétel, fol. 18. 28Berzeviczy Albert levele Berzeviczy Tivadarhoz, 1873. június 19. Eperjesi Területi Állami Levéltár (Štátny oblastný archív v Prešove), Rodina Berzeviczy 1209–1567–1943, 69. doboz, 224. 29Berzeviczy Albert: Régi emlékek... 205–207. 30Berzeviczy Edit: i. m. 35.
