Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása
1 ményesebb lesz. Az utóbbi ugyanis a felfokozott udvari várakozásokkal ellentétben nem javított a régióban tapasztalható rossz közhangulaton.43 „A népet teljesen hidegen hagyta a látogatás, csupán a császárné külsejére voltak kíváncsiak.”44 Ez némileg módosított formában a magyarországi látogatás első szakaszát is jellemezte.45 A kezdeményezés egyébként az udvar részéről tudatosan alkalmazott megnyerési politika részét képezte. E törekvés előzményei egészen a császári pár esküvőéig vezethetők vissza, s egyes elemei a Lajtán túl is meghatározó szerepet töltöttek be a császárné imázsának alakításában. „Erzsébet császárné szépsége sok olyan személyt vonz az udvarba, akik különben távol maradnának.”46 Az udvar elsősorban a magyarok önmagukról alkotott képének egyik meghatározó elemére, a lovagiasságra épített, vagyis a szép nőnek mindenkor kijáró „önkéntelen” tiszteletadás kötelezettségére.47 Ez Erzsébet későbbi kultuszában is az egyik legfőbb ürügyként szerepel, a hódolatnyilvánítás önigazoló magyarázataként.48 Az 1857. évi utazás előkészítése során Albrecht főherceg csakúgy, mint 1852-ben, elsősorban az uralkodó karizmájára alapozva kívánta az alattvalók dinasztiához való közeledését biztosítani. Ezt jelentős politikai engedmények nélkül, elsősorban propagandisztikus eszközökkel szándékozott érvényre juttatni.49 A Ferenc József kíséretében Magyarországon először megjelenő - a kortársak egybehangzó véleménye szerint páratlan szépségű - feleségétől ennek hatékony megvalósítását remélték, és meghatározó szerepet szántak neki a reprezentáció terén.50 A külföld felé irányuló propaganda-politika integráns részeként jobbára a kikényszerített hódolat jellemezte a látogatást:51 „... a kincstár roppant deficitje mellett, milliókat költöttek egy császári körútra, hogy a megfizetett és megparancsolt demonstratiókkal egy nagy megelégedési komédiát rendezzenek a fejedelem és a „Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is...” 43 A novemberben induló észak-itáliai látogatást megelőzően, 1856 szeptemberében Karintiában és Steiermarkban is hivatalos „bemutatkozó” utazást tettek. Egon Caesar Corti: Elisabeth. Die Seltsame Frau. Styria, Gratz - Wien - Köln, [1950], 63-64. o. Az uralkodó korábbi magyarországi tartózkodásaihoz lásd Manhercz Orsolya: Magas rangú hivatalos utazások Magyarországon a Bach-korszakban. Ferenc József magyarországi látogatásai 1849 és 1859 között. PhD-disszertáció. Budapest, 2012, ELTE BTK Történeti Intézet. Kézirat. 37-142. o. 44 G. Harris brit konzul jelentése Clarendon earljének ([Velence], 1856. november 26.) Idézi Gábriellé Praschl-Bichler - Josef Cachée: „...fáradtan teszem le esténként koronám...” Erzsébet királyné magánélete. Gabo, Budapest, 1998,109. o. 43 Manhercz: i. m. 146. o. 43 Johann Franz Kempen von Fichtenstamm 1856-os naplóbejegyzése. Idézi Hamann: Erzsébet... 182. o. 47 Krúdy Gyula: Egy királyné albumába. In Uő: Erzsébet királyné. (S. a. r.: Kelecsényi László.) Palatínus, Budapest, 1998,152. o. 48 A hódolati feliratokhoz lásd Österreichsiches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Hofarchive, Obersthofmeisteramt (Sekretariat) Ihrer Majestät der Kaiserin und Königin Elisabeth XII/26. Kart. 4. Nr. 73-78/857. ff. 291-301. 49 Manhercz: i. m. 146. o. 50 Uo. 165. 31 Az 1857-es út során még tekintettel kellett lennie az egyes hatóságoknak - például üdvözlőbeszédeik megfogalmazásakor - arra, hogy a császárné nem értett magyarul. Uo. 158. 101
