Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása
külföld ámítására...”.52 A magyar karaktert a szimbolikus politika szintjén az uralkodói pompa felelevenítésével kísérelték meg befolyásolni. Ez az uralkodópár nyilvános megjelenéseiben is hangsúlyozottan megnyilvánult.53 A tényeknek ellentmondva, a későbbi kultikus visszavetítésekben Erzsébet magyarországi kultuszának fordulópontjaként jelenítették meg az Albrecht által szervezett szemleutat, és e mozzanathoz kötötték az Erzsébet iránti szimpátia kibontakozását: „És attól a pillanattól fogva, hogy magyar földre tette a lábát, szerelmese lett Magyarországnak és a magyarnak. Itt megtalálta végre, amit az udvarnál oly hiába keresett: a szabadságot, az őszinteséget, a színjátszás nélkül való életet. Megtalálta önmagát; itt ő az lehetett, ami volt: nem császárné, nem felsőbb lény, csak asszony.”54 Évtizedekkel később útjuk fogadtatását is egészen más színben jelenítették meg, a kultikus szövegekben a kényszeredettség őszinte lelkesedéssé változott: „... ez igazi, szívből jött lelkesedés volt, egy leigázott, elnyomott nemzetnek a gyászán keresztül utat törő lovagias érzése. Nem a császárt és a császárnét: vendégét ünnepelte a magyar nép és elsősorban őt, az asszonyt.”55 A látogatásnak a császári pár idősebb gyermeke, a kétéves Zsófia váratlan és tragikus halála vetett véget. Erzsébet személyét - a későbbi kultikus interpretációk utalásai ellenére - az 1850-es évek második felében nem övezte Magyarországon „lelkesedés”. Az őt ért családi tragédia miatt feltehetően a személyes vonatkozások kerültek előtérbe az iránta megnyilvánuló részvét kapcsán.56 Ennek során a közvélemény figyelme Erzsébet személyére szegeződött, s részlegesen szakított a császári pár mindkét tagját övező „kiérdemelt” közönnyel. Az alattvalók központilag, a kormányzat által is kikényszerített megnyilatkozásaiban a gyermekét sirató anya előtt való kondoleálás „tárgyaként” jelen(hetet)t meg Erzsébet.57 * Ez a későbbi visszavetítések révén, a kultikus kezdet jelentős mérvű időbeli „kitolásával” a köztudat részévé vált. Utóbb Erzsébet is megemlékezett erről a Festetics Máriával folytatott beszélgetésében: „... arról szólt, hogyan ismerte fel lassan és fokozatosan a régi körülmények tarthatatlanságát, és hogyan alakult ki benne az odatartozás érzése és a tudat, hogy ott megfogják őt érteni, ami így is történt és ezért is érzi ott jól magát, és tudja, hogy ott mindig menedéket talál. - Majd az első magyarországi utazásáról beszélt, hogyan kellett az országjárást megszakítani és visszatérve a Várba haldokolva találta kisgyermekét. És hogy mennyire jólesett neki a mindenki által kinyilvánított részvét.”55 Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően 52 Csengery Antal és Csengery Imre tartott beszédei. Pest, 1861. OSzK Kt Quart. Hung. 2420. Idézi Buzinkay: A magyar irodalom... 290. o. 55 Manhercz: i. m. 206-212. o. 5^ Zeidler Pál Gerhard: Erzsébet királyné mártíromsága. Pantheon, Budapest, [1924], 18. o. 55 Uo. 55 Igaz, e kezdeményezések őszinteségét jelentős mértékben megkérdőjelezik az egyes hatóságok vonatkozó rendelkezései a részvétnyilvánítás formáiról. Ezek sok esetben a kötelezően előírt sémák átvételét jelentik. MNL OL D 120, 378/1857. ff. 57-255. 57 Lásd erről Gerő: i. m. 113-114. o. r o Festetics Mária naplóbejegyzése (Reichenau, 1873. július 29.) Idézi Tolnayné Kiss Mária: Tények: Erzsébet királyné és a magyar nyelv, http://www.kiralyikastely.hu/oldal.125.tenyek (Utolsó letöltés ideje: 2016. június 17.) 102
