Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Fiziker Róbert: "A zsidó lakosság rendkívüli hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni". IV. Károly és a zsidóság

A zsidó lakosság rendkívül hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni

határozottan állást foglalt a tiszaeszlári vérvád ellen,62 és az 1886. október 20-i nyilatkozatában „szégyellte, hogy az antiszemitizmus betolakodott Ausztriába”. Felidézték a különböző helyszíneken hangoztatott, a zsidóság jogállását meghatározó mondatait: „Oltalmam és a hazai törvények biztosítják Önöknek honpolgári jogaikat, és nem kétlem, hogy hazafias hűségben versenyezni fognak az ország minden lakosával.” (Pécs, 1891. január 21.) „Népeim iránti valláskülönbség nem képez válaszfalat szívemben.” (Balassagyarmat, 1894. szeptember 12.) „Nagyra becsülöm a zsidókban a családiasságot és a jótevésben való örömüket.” (1909. november 26.)63 A zsidók számára „a király keze... olyan volt, mint egy apa keze, ki fáradt gyermekét vezeti. A magyar Izraelnek minden házában halotti gyász, apáért való siralom”64 - hangoztatta a hetilap vezércikke.

Ferenc József halála napján minden évben gyászünnepélyt rendeztek a Rabbiképzőben, 1916. december 11-én pedig a nevét viselő alapot hoztak létre a rabbiképző és a tanítóképző intézet internátusainak felállítására és fenntartására. Az uralkodó bécsi temetésére utazók listáján megtaláljuk a zsidóság hivatalos képviselőit,65 de nagy számban egyszerű zsidókat is.66 A 20. századi Ausztria meghatározó politikusának, Bruno Kreiskynek is alapvető élménye volt a temetés: „Amikor végre megérkezett a gyászmenet, mintha az egész világ feketébe öltözött volna... Az emberek arcán fájdalom és aggódás; most mi lesz?”67 A Rabbiképző az új uralkodó, IV. Károly 1917. január 26-i engedélyével vette fel a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet nevet. A Magyar-Zsidó Szemle közölte a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája Elnökségének a tárgyban született, 1916. november 23-án kelt felterjesztését.68 A király egyik első, 1917. január 26-án, a hadszíntéren kelt döntésével módot adott arra, hogy „megdi- csőült elődjének nemes emléke a magyar zsidóság históriájában örök életre keljen és hogy a magyar zsidóság egyik legfontosabb felekezeti közintézménye az

62 A per ausztriai pandant-ja a húszas években játszódott le Philipp Halsmann, egy lett fogorvos fia (Philip Halsman néven később ünnepelt amerikai portré- és divatfotós) ellen. Ehhez lásd Fiziker: „A Hetz muass sein”... 313-314. o.

62 Szabolcsi: i. m. 189. o. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a király 1884. június 1-jei soproni látogatásán. Winkler Adolf hitközségi elnök köszöntőjére válaszul elmondta:

„Biztosítom Önöket, hogy az Én királyi kegyelmem és oltalmam népeimnek minden osztályára,

felekezeti különbség nélkül egyformán terjed ki. [...] óhajtom [...], hogy az Önök hitsorsosai is szorgalmuk gyümölcsét a törvény biztosította jogaiknál fogva zavartalanul élvezhessék”. In Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban. A legrégibb időktől a mai napig. Hasonmás kiadás. Szép Sopronunk Kft., Sopron, 2007, 246-247. o.

64 Egyenlőség, XXXV. évf. 47. sz. 1916. november 25. 1. o.

66 MNL OL Belügyminisztériumi Levéltár, Belügyminisztérium, Elnöki iratok (a továbbiakban: K 148), 41039/1916. 1-36831. a. sz.

66 Többek között Berczeller Richárd soproni zsidó diák, aki édesanyjával zsúfolt vonaton utazott Bécsbe. Fiziker Róbert: Dr. B., a hontalan lokálpatrióta. Berczeller Richárd soproni évei (1902-1919). Soproni Szemle, 68. évf. 2014. 3. sz. 336-350., itt 344. o.

62 Bruno Kreisky: Zwischen den Zeiten. Erinnerungen aus fünf Jahrzehnten. Kremayr & Scheriau, Wien, 1986, 24. o.

6^ Magyar-Zsidó Szemle, 34. évf. 1917. április-október, 2-4. sz. 63-66. o.

87