Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Fiziker Róbert: "A zsidó lakosság rendkívüli hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni". IV. Károly és a zsidóság
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően egy „viszonylag tisztességes sziget” volt, ugyanakkor „minden évtized birodalom- szerte újabb félelmeket és kihívásokat hozott a zsidóknak, így senki sem számíthatott a helyzet valódi, tartós normalizálódására”.22 A Monarchia iránti nosztalgia - azaz a „fájó vágy a régi, jobb idők után, amikor több volt a kenyér, szilárdabb a béke és erősebb a szellemiek utáni vágy”23 - a két világháború közötti időszakban is tovább élt. „Minden, ami a zsidóság szemében királyi attribútum: jóság, igazság, kötelességtudás és isteni hatalom előtt való meghajlás, megvolt benne”24 * - olvasható egy visszaemlékezésben Ferenc Józsefről. Az 1939 májusában kihirdetett II. zsidótörvény elfogadása után az Orthodox Zsidó Újságban pozitív ellenpéldákat soroltak a múltból, név szerint említve II. Józsefet, illetve a két utolsó Habsburgot, „akik alatt a zsidóság emberi és polgári jogokat nyert és akik beállították a zsidóságot az állam polgári rétegébe”.23 A tanulmány címében jelzett kérdés vizsgálata azért is jogosult 1916-tól, mert „a zsidóellenes politika halk zümmögéséből... 1916-ban éles trombitaszó lett”.26 Ugyanakkor a viszonylag teljes kép felvázolását a levéltári források szűkössége, illetve szisztematikus feltárásuk eddigi elmaradása hátráltatja. Számháború, „zsidókérdés” és az elit A zsidóság első világháborús szereplésével kapcsolatban három szokásos és egyformán létjogosult megközelítéssel találkozunk a szakirodalomban. Az egyik a zsidó katonák háborús szerepvállalásáról közöl adatokat, és ezekkel próbálja igazolni vagy éppen cáfolni azok hazafiasságát. Franki Adolf, az Othodox Központi Iroda elnöke a „haza és a király védelmében hősiességre és kitartásra szólította fel a harcoló zsidókat, az otthon maradóktól áldozatkészséget és a hadsereget segítő tetteket várt el”27 - idézi egy forrás a Zsidó Lexikon szócikkét. A frontokon a Monarchia hadseregében 300 ezer zsidó katona harcolt, közülük mintegy 10-15 ezer elesett.28 A tisztikarban mintegy 25 ezer zsidó tiszt szolgált.29 A különböző egységekhez összesen húsz tábori rabbit osztottak be, még katonai zsinagógát is 22 Winder: i. m. 450-451. o. 22 Zsidó Újság, 1930. augusztus 22. 3. o. Emlékezés I. Ferenc Józsefre. Glässer Norbert - Zima András: Monarchianosztalgia a két világháború közötti budapesti zsidóság körében. http://www.mazsike.hu/?ll=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=899 (Az utolsó letöltés dátuma: 2016. augusztus 6.) 24 Uo. 22 Orthodox Zsidó Újság, 1939. május 10. 1-2. o. Idézi Glässer - Zima: i. m. 2® Szabolcsi: i. m. 183. o. 22 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2011, 90. o. 2® A 10 ezer a trianoni országterületre vonatkozó becslés. Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Űtmutató, Budapest, 1996, 60-61. o. 2® Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon. II. 1849-től a jelenkorig. Kalligram, Pozsony, 2012, 329. o. 82
