Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Fiziker Róbert: "A zsidó lakosság rendkívüli hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni". IV. Károly és a zsidóság
I létesítettek egy bécsi kaszárnyában, sőt báró Hazai Samu honvéd vezérezredes, a Magyar Királyság honvédelmi minisztere (a Monarchia izraelita származású tábornokai közül ő érte el a legmagasabb rendfokozatot) még kóser ételek beszerzéséről is gondoskodott a harcoló alakulatok számára.30 Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem állnak rendelkezésre korabeli megbízható statisztikák, a németektől eltérően - az antiszemita hangulat ellenére - nem volt ún. Judenzählung, azaz nem regisztrálták külön a zsidó katonákat.31 A zsidóság abban reménykedett, hogy első világháborús szerepvállalása örökre el fogja hallgattatni az antiszemita hangokat.32 A legismertebb osztrák katonadal a zsidó származású Hugo Zimmermann Österreichisches Reiterlied, 1914 című, Lehár Ferenc által megzenésített verse: „Ott a kaszálón túl / Két csóka sunyit. / Létem Dunán csorbul? / Polákföld borít? / Számít az még? / Ha lélekharang kon- dul, / Hős lovasként halnék”33 A többnemzetiségű Monarchia gyengén felszerelt hadserege egyébiránt nem is engedhette meg (volna) magának azt a luxust, hogy a közös külső ellenség helyett közös belső ellenséget keressen. Az Egyenlőség folyamatosan bővülő háborús adattára, illetve a Magyar Zsidó Hadiarchívum adatait a legmagasabb bírói fórum, a m. kir. Kúria előtt védte meg Avarffy Elek nemzetgyűlési képviselővel szemben Szabolcsi Lajos, majd 1939-ben, a második zsidótörvény országgyűlési vitája idején 101 tábornok külön nyilatkozatban méltatta a zsidó katonák érdemeit.34 Ez a fajta politikai célú számháború azonban meggyőződésem szerint hamis képet nyújt a befogadásról és a háborúról is. Hol van ugyanis előírva, hogy bármilyen népcsoporthoz vagy felekezethez tartozó katonák legalább az arányszámuknak megfelelő mértékben kötelesek meghalni a fronton? Mindez oda vezetett, hogy Stern Samu, a hazai neológ irányzat (majd a német megszállás után a Judenrat) vezetője számadatokkal igazolta, hogy a Budapesten nyilvántartott rokkantak, illetve a 100%-os rokkantak között a zsidóság az arányszámánál nagyobb mértékben van képviselve,35 a zsidó-magyar érde„A zsidó lakosság rendkívül hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni” 30 p£ter Zakar: Die Militärgeistlichen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie im Ersten Weltkrieg. In Robert Fiziker - Csaba Szabó (Hrsg.): Der Erste Weltkrieg aus ungarischer Sicht. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd. XIV. Wien, 2015, 261-280., itt 276. o. A zsidóság háborús szerepéről újabban lásd Völgyesi Zoltán: Lógósok vagy bűnbakok? Katonai szolgálat alól felmentett zsidók ellenőrzése 1918-ban. ArchivNet, 14. évf. (2014) 5. sz. http://www.archivnet.hu/hadtortenet/logosok_vagy_bunbakok_katonai_szolgalat_alol_fel- mentett_zsidok_ellenorzese_1918ban.html (Az utolsó letöltés dátuma: 2016. augusztus 7.) Beszédes tény, hogy a Monarchia 23 zsidó származású tábornokából 14 kikeresztelkedett, azaz az előmenetel érdekében saját maguk látták szükségesnek az izraelita felekezet elhagyását. Zakar: i. m. 275. o. 32 Az Informationsblatt der Österreichisch-Israelitischen Union írt erről a júliusi válság napjaiban. Fiziker: „A Hetz muass sein”... 301. o. 33 A szerző fordítása. Az eredeti szöveg: „Drüben am Wiesenrand / Hocken zwei Dohlen. / Fall ich am Donaustrand? / Sterb’ ich in Polen? / Was liegt daran? / Eh sie mein Seele holen, Kämpf ich als Reitersmann.” Uo. 302. o. 34 Komoróczy: i. m. 330. o. 33 Stern Samu: A zsidókérdés Magyarországon. Pesti Izraelita Hitközség, Budapest, 1938, 14. o. 83
