Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
1 sok esetben valamelyik frankofón országban végezték, a frankofón országokban élő magyar emigráció tagjaiként szerepük kiemelt jelentőségű volt. Külön elemzést érdemelne - és ennek a könyvnek nem tárgya - annak vizsgálata, hogy az 1956-os forradalom után az emigráció tagjai számára milyen traumát jelentett az, hogy a forradalom leverése után a kommunista rendszer várhatóan hosszú időre stabilan berendezkedik Magyarországon. Fejérdy Gergely maximális tisztelettel, szerénységgel és szakmai elkötelezettséggel viszonyult ehhez a korszakhoz. A klasszikus történészi eszközöket alkalmazva (források elemzése és szakirodalom feltárása) harag és elfogultság nélkül, de olvasmányosan mutatja be Franciaország, Belgium és Svájc, illetve Magyarország bonyolult kapcsolatrendszerét. Reméljük, hogy kötete hamarosan magyarul is megjelenik, így a szélesebb olvasóközönséghez is eljut. A könyv nagy erénye, hogy a szerző elsőként férhetett hozzá olyan forrásokhoz, amelyek tanulmányozásával ezt a kiemelt fontosságú alapkutatást el tudta végezni. Munkáját jó szívvel tudom ajánlani mindenki számára. Irodalom Garadnai Zoltán írott-kép Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között. Kijárat Kiadó - Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, Budapest, 2015, 570 o. Gelencsér Gábor (1961), az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének Balázs Béla- díjas docense, a magyar mozgóképes szakirodalom egyik legtermékenyebb elméleti írója. E sorok szerzője szerint legjelentősebb munkája a Titanic zenekara, melyben a 70-es évek magyar filmjeinek tematikus elemzését tárta olvasói elé.1 E munkát azért érdemes kiemelni, mivel fontos szerepet kap a Forgatott könyvek című, legalább tíz év alatt készült1 2 új összefoglalóban, amely a magyar film és irodalom kapcsolatának ötven évét vizsgálja. A szerző kilép a magyarországi filmtörténetírásban is sokáig élő polihisztor-szintézisek keretei közül és leszögezi, hogy az „egész” filmtörténetet ma már nem lehet megírni, inkább csak egyes periódusokat érdemes megragadni; ez szerinte vagy kulturális-társadalmi vagy esztétikai leírásban (11. o.) ölthet formát. Munkáját egy „lehetséges” filmtörténetnek tartja, amelyben két 1 Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. Osiris, Budapest, 2002. 2 Előzményét lásd Uő: Forgatott könyvek. Adaptációk az 1945 utáni magyar filmben (vázlat). Apertúra, 2006.2. sz. http://apertura.hu/2006/tel/gelencser/ (Utolsó letöltés: 2016. december 16.) 381
