Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom külön értéket képvisel, hogy a szerző arra is felhívja a figyelmet, miszerint a gyújtogatás, rablás vagy bombázás mellett sok járulékos veszteség is érte a mező- gazdaságot pusztán azáltal, hogy az átvonuló harckocsik tönkretették a vetést, vagy a hiányzó, netán legyengült állatállomány miatt ellehetetlenült a tavaszi munkák végzése. Gulyás Anita tanulmánya (A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után) számos terület lehetőségeit veszi számba a háború utáni helyzetben. Közellátás, kereskedelem, utak, egészségügyi intézmények állapotáról olvashatunk, de a szerző tárgyalja a szociális és közegészségügyi helyzetet, illetve a kultúra, az oktatás előtt álló kihívásokat is. A kerek évfordulókat esetlegességeknek tartom, mivel az ezekhez való ragaszkodás sok kezdeményezés előtt takarja el az utat. Remélem, ez a ragaszkodás a jövőben enyhül majd, és a háború befejezésének nyolcvanadik évfordulója előtt is jelenik meg hasonló témájú kiadvány. Ha ez így lesz, akkor a mainál átfogóbb képet kaphatnánk a vidéki Magyarország fronttapasztalatairól, amelyeknek egy részét a háború utáni évtizedekben elfojtotta a hivatalos ideológia. Csikós Gábor Kitelepítettek és visszaszököttek A szigetúj falusi svábok meghurcoltatása Bodrogi László - Szálé László: Visszaszököttek. Nórán Libro, Budapest, 2016, 253 o. Az 1945 utáni magyarországi kényszermigráció történetének egyik sajátos fejezetét alkotja azon kitelepített németek sorsa, akik valamilyen úton-módon - többnyire illegálisan - visszatértek Magyarországra. A magyarországi németek kitelepítése történetének kutatására már a rendszerváltást megelőzően születtek kísérletek. A világháború utáni hazai németséget ért jogfosztások történetének átfogó feldolgozása azonban csak a rendszerváltást követően vett lendületet. A feltárások első eredményei már viszonylag korán, 1989 után megjelentek, ezek közül kiemelném Erdmann Gyula, Tilkovszky Lóránt és Tóth Ágnes munkáit. A hazai és a külföldi kutatási lehetőségek kiszélesedtek, az emlékezet felélesztését követően azonban így is 2006 júniusáig kellett várni, amíg Budaörsön felavatták a magyarországi németek elűzésének országos emlékhelyét és emlékművét. Az emlékmű felállításának helyszíne azért esett Budaörsre, mivel az első vagonok 1946. január 19-én indultak Budaörsről Németország felé. A magyarországi németek 1946. évi kitelepitéséről és a visszaköltözési kísérletekről 2008-ban egy átfogó munka jelent meg. A szerző, Tóth Ágnes munkáját itt azért is ki kell emelnünk, mivel nemcsak a németországi kitelepítésből hazatért magyarországi 366
