Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
1 Irodalom az „utóéletére”, továbbá ismerteti a napjainkban használt kategorizálást és az egyes részek feldolgozottságának mértékét. Mint kiderül, a háborús gyűjtemény ötlete korán, már a háború első hónapjában felmerült, és létrehozásáról gyors, határozott döntés született. A háborús gyűjtés célját tekintve grandiózus vállalkozásnak ígérkezett, a könyvtár ugyanis a konfliktus összes vonatkozó dokumentumát be szerette volna szerezni. A célhoz igazodva új dokumentumgyűjtési módszerek jelentkeztek, amelyeket Szőts - gondosan mérlegelve a hatékonyságukat, előnyeiket és hátrányaikat - részletesen bemutat. A hivatalos szervek dokumentum-beszolgáltatási kötelezettségét egy belügyminisztériumi rendelet írta elő. A beérkező példányköteles könyveket a háborús gyűjtemény számára válogatták át, a napilapokban pedig ajándékgyűjtési céllal fordultak az olvasókhoz. A legbonyolultabb beszerzési mód a külföldi könyvkereskedők megbízása volt, ebben gyakran az osztrák-magyar külképviseletek is szerepet vállaltak. A külföldi partnerek között elsősorban svájciakat és németeket találunk, de volt rá példa, hogy ellenséges országban is szerződő félre lelt az intézmény. A könyvtár a háború utáni fizetésben és szállításban egyezett meg a beszerzőkkel. A háború elhúzódása és a korábban vázolt nehézségek azonban az intézmény eladósodásához vezettek, ennek végül tetemes részét adták a külföldi megbízások. A könyvtár lehetőségei a duplum kollekciók külföldi értékesítésével kiapadtak, így a felhalmozott tartozásokat végérvényesen csupán 1925-re sikerült - állami segítséggel - kiegyenlíteni. Az első rész utolsó fejezete a sajtóvilág új termékére, a tábori katonalapokra irányítja a figyelmet. A K. u. K. tábori lapok és beszerzésük körülményeinek ismertetése tartalmas módon járulnak hozzá a Nagy Háború kutatásához. A könyv második része egy 1491 tételből álló bibliográfiát tartalmaz, amely az egykori világháborús gyűjteménynek az OSZK mai törzsgyűjteményébe került magyar nyelvű anyagait dolgozza fel. Az első 74 tétel az időszaki kiadványok jegyzéke, utána a monografikus tételek következnek szerzői betűrendbe szedve, a dokumentumok aktuális jelzeteivel. Szőts ezzel a munkával komoly, jól használható és hiánypótló bibliográfiát tett hozzáférhetővé a kutatók számára. A tájékozódást névmutató is segíti. A szerző szavaival élve: az első világháborús gyűjteményt „a háborús lelkesedés hívta létre”. Mind a gyűjtemény, mind a könyvtár sorsa szorosan összekapcsolódott a korabeli eseményekkel. A könyv ezt ihletetten ragadja meg, és áttekinthető módon, logikusan felépítve tárja az olvasó elé. Szőts Zoltán Oszkár munkájának első része felettébb egyedi, jól kibontott témájával fontos adalékát képezi mind a magyar, mind a nemzetközi első világháborús kutatásnak, a második része pedig olyan segédanyag, amely a hazai kutatók számára nélkülözhetetlenné fog válni. Szeghő Patrik 349
