Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom beli történetét bemutatva. Megállapítja, hogy az a fajta közösség, amilyet Stúr létrehozott - azaz a communitás - már magában hordozza egy később létrejövő társadalom keretfeltételeit. Az 1860-as évekre ennek nyomán kialakul „egy szlovák értelmiségi elit, amelyben a papok mellett immár a racionálisabban gondolkodó ügyvédek, orvosok, mérnökök is szerepet kaptak, létrejött egy tehetős szlovák vállalkozói kör, a három szlovák gimnázium révén egy szélesebb, szlovák nemzeti érzelmű iskolázott réteg, létrejött egy fragmentált, bár nem túl erős sajtópiac, amely termékeit nemcsak egy szűk értelmiségi közeg, hanem öntudatos mesteremberek, szlovák kötődéseiket még őrizgető kisnemesek, írni-olvasni tudó földművelők forgatták.” (65. o.). Azaz a létrejövő társadalom alapját a Stúr által létrehozott közösség jelenti. Matus László „Akkor érhetjük el legszentebb céljainkat, ha nem csupán szlovákok, hanem össz-szlávok leszünk.” - Ludovít Stúr és a törzsi nacionalizmus című írása a szlávizmus és a szlovák nemzeti gondolat közti ellentmondást vizsgálja. Megállapítja, hogy Stúr „nem partikuláris szlovák nemzeti, hanem szláv szupernemzeti keretekben gondolkodott” (84. o.). Fontos következtetése az is, hogy „Stúr a modern nacionalizmust mint nemzeti ideológiát nem kanonizálhatta. Egyik vezető alakja volt egy szláv egységre alapozott identitáspolitikai mozgósításnak, amely potenciálisan nemzetalkotó volt ugyan, de Stúr ezt nem ismerhette fel” (84. o.). A kötetet Katona Csaba utószava zárja, aki nem közvetlenül Stúrról, hanem emlékezetéről ír. Megállapítja, hogy Stúrt a halála óta eltelt valamennyi korszakban kanonizálni próbálták valamilyen formában, azonban minden próbálkozás kudarcot vallott. Stúrt lehetetlen ugyanis „bármiféle ideológiai alapú történet- írásba csonkítatlanul elhelyezni” (96. o.). Az utószó zárszava nemcsak a Stúr-, hanem valamennyi történeti kutatás számára megfontolandó: „A tanulság az, hogy végre nem valamiféle éppen aktuális ideológia, eszme, irányzat diktálta rendszerhez kellene idomítani a történeti tényeket.” A rövid, mindössze 104 oldalas kötetet alapos névmutató zárja. A szerkesztés egységes, sehol nem hagy kívánnivalót maga után. A tartalom szintén dicséretes, s nemcsak a Stúr-kutatóknak lehet hasznos, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a 19. század története, vagy a társadalom-, esetleg az eszmetörténet iránt. A könyv további nagy előnye, hogy - a Kor/ridor sorozat többi kötetéhez hasonlóan - online szabadon hozzáférhető.1 Összességében tehát a recenzens csak ajánlani tudja az érdeklődőknek. Szőts Zoltán Oszkár http://kor-ridor.eu/files/2016/04/Azismeretlen_3korr_l-104old.pdf (Utolsó letöltés: 2017. január 10.) 337
