Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom Eudovít Stúr magyar szemmel Az ismeretlen Ludovít Stúr. Magyar tanulmányok a legnagyobb szlovákról. Szerk.: Demmel József. Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2016 /Kor/ridor könyvek 6./, 104 o. A Kor/ridor könyvek hatodik köteteként érdekes munka látott napvilágot 20lóban Demmel József szerkesztésében, amely a Ludovít Stúr - magyar tükörben címmel lezajlott konferencia előadásainak tanulmánnyá bővített változatait tartalmazza. A szimpózium különlegessége volt, hogy kizárólag magyar történészek szerepeltek rajta. Stúr születésének 200. évfordulóját, 2015-öt Szlovákiában Ludovít Stúr évének nyilvánították. Az emlékév nyomán számos fontos tudományos eredmény született Szlovákiában. A kötethez bevezetőt író Éva Kowalská hangsúlyozza, hogy a magyar történészek szövegei azért rendkívül érdekesek, mert olyan kutatók írták azokat, akik ismerik ugyan a szlovákiai Stúr-kutatás eredményeit, de nem hatott rájuk a korábban kanonizált Stúr-alakok egyike sem. A könyv első tanulmányát Deák Ágnes jegyzi. A megfigyelés legendája. Ludovít Stúr és a titkosrendőrség az 1850-es években című munkája a Stúr-historiográfiá- ban régóta megválaszolatlanul hagyott kérdésre keresi a választ, azaz arra, hogy Ludovít Stúrt 1849 után, élete utolsó éveiben figyelte-e az államrendőrség? Levéltári források elemzésével bizonyítja, hogy Stúr nem állt az államrendőrségi adatgyűjtést végző szervek figyelmének előterében. Visszavonult magánemberként nem volt ok célzott megfigyelés alatt tartani, inkább csak Húrban tevékenységének holdudvarában tűnt fel a csendőrségi, rendőrségi vagy közigazgatási aktákban. A második tanulmány Az evangélikus Stúr címet kapta. Szerzője, Kertész Botond Stúr szövegeit elemezve azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen hatással volt Stúr életművére evangélikus vallása, illetve liberális vagy konzervatív teológiai elveket vallott-e? Konklúziója szerint „Stúr számára egyetlen valódi közösség létezett, a nemzet. A vallást, az Istenbe vetett hitet ugyan fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartotta, de nem tulajdonított értéket az egyháznak mint közösségnek, sőt inkább konkurenciát látott benne az egyetlen és legfontosabb közösségformáló erővel, a nemzettel szemben. Stúr alapvetően szekulárisan gondolkodott. Munkásságát mélyebben megérthetjük, ha evangélikus környezetét, műveltségét, hitét is megvizsgáljuk, figyelembe vesszük. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy Stúr ezeken a kereteken messze túllépett, életműve súlypontjait az evangélikus, illetve a tradicionális keresztyén tanításokon kívül találhatjuk meg." (48. o.). A harmadik tanulmányt Demmel József írta, címe: Normaszegő csoportból modern nemzet? Ludovít Stúr és a szlovák nemzeti mozgalom története - antropológiai megközelítésben. Az írás Victor Turner brit antropológus társadalmi dráma elméletét alkalmazza Stúr életútját és a szlovák nemzeti mozgalom kora336
