Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Kozári Mónika: A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral
1 A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral Tisza Kálmán, akinek édesapja, Tisza Lajos 20 000 hold földet birtokolt délkel et - Magyarországon, Bihar vármegyében, középnemesi nagybirtokos családban született 1830-ban. A család Habsburg-hű volt. Tisza Lajos konzervatív udvarhű politikusként tevékenykedett, aki az 1840-es években - a népszerűtlenséggel mit sem törődve - adminisztrátori szerepet is vállalt. Tisza Kálmán és testvérei, László és Lajos, nem osztották apjuk politikai nézeteit, és a két idősebb fiú részt vett 1848-ban a szabadságharcban. László nemzetőr volt, nagyon súlyosan meg is sebesült, és egy osztrák tábornok mentette meg az életét. Megtalálta a csatatéren, nem hagyta meghalni, elvitette gyógykezelni. Kálmán is volt nemzetőr, de alkatilag nem volt katonának való, így inkább hivatali állást vállalt, az Eötvös József báró által vezetett Vallás- és Közoktatási Minisztériumban lett segédfogalmazó. A szabadságharc után az apa külföldre küldte a fiait, félve a megtorlásoktól. Csak 1851-ben jöttek haza.11 Az 1850-es évek eleje, a megtorlás utáni évek az elnyomás időszakát jelentették. A Habsburg-udvar azt gondolta, hogy a katonasággal, a rendőri és besúgói szervezettel féken tudja tartani a birodalom lakosságát, és meg is tudja törni azt. Magyarországon 1854-ig ostromállapot volt. Köztudomású, hogy Deák példája, a passzív rezisztencia volt az itthoni minta. Ez küzdelmesnek bizonyult, és a szegényebbek nem is engedhették meg maguknak hosszabb ideig azt a luxust, hogy nem vállalnak hivatalt. Az emigrációs lét is viszontagságos volt, hiszen mindenkinek fenn kellett tartania magát valamiből, sokaknak a családjukat is. Pulszky Ferenc például, aki a toll és a szavak embere volt, újságírásból élt. Több lapnak dolgozott, majd a New York Tribune szerkesztőjével, Horace Greeley-vei való megállapodása alapján a lap állandó londoni tudósítója lett.11 12 Kevesen voltak olyan szerencsés helyzetben mint Andrássy Gyula, akinek az édesanyja jelentős apanázst tudott küldeni itthonról.13 Az emigráció lassan elindult hazafelé. Ferenc József először 1850. március 26-án osztott kegyelmet legfelsőbb paranccsal, ez azonban még az emigráció tagjaira egyáltalán nem vonatkozott.14 A következő amnesztiára az Erzsébettel kötött házassága alkalmából került sor 1854. április 24-én, az ezt követőre pedig második gyermekük, Gizella főhercegnő 1856. július 12-ei születése után. 1856. október 10-én Ferenc József eltörölte azt a rendelkezést, hogy az emigrációból hazatértek esetében utólag is vizsgálni kellett bűnösségüket. Attól kezdve nem kellett bűnként elismerniük a szabadságharcban vitt szerepüket. 11 Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003, 15-25. o. 12 Halász Zoltán: A Pulszkyak. Budapest, 1987,180. o. I2 Csorba László: „Én Andrássy Gyulát személyes jelleméért tökéletesen becsülöm...”. In Gróf Andrássy Gyula - a lángoló zseni. Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumban. Gödöllő, 2009, 32-39. o. 14 Papházi János: „Messze jártam, máshol is volt jó dolgom, de a szívem csak azt mondja, jobb itthon.” Andrássy Gyula hazatérése. In Gróf Andrássy Gyula - a lángoló zseni... 40-45. o. 29
