Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban A bizottmány október 27-étől ténylegesen átvette a hatalmat: a tanácsi hivatalok és osztályok ugyan megmaradtak, de az irányítás az itt is megválasztott forradalmi testületek, legfelső szinten pedig a forradalmi bizottmány kezében volt. A rendőrség is csatlakozott a forradalomhoz, a karhatalmi szekció pedig hozzálátott a nemzetőrség megszervezésének. A hatalomváltás azzal lett teljessé, hogy október 27-én a korábbi vezetők lemondták, s elhagyták helyüket. Ezen a napon Komócsin utasítására feloszlatták a megyei, városi és járási pártbizottságokat.73 A pártvagyont a forradalmi bizottmány lefoglalta és zárolta.74 Debreceni sajátosság, hogy a bizottmány egészen november elejéig használta hivatalos elnevezésében a szocialista jelzőt, amit több megyei település is átvett. Csak miután a többpártrendszerhez való visszatérést deklarálta a kormány, változott a helyzet, s maradt el a szocialista jelző a debreceni forradalmi bizottmány nevéből. Visszatartó tényezőt jelentett a radikálisabb törekvésekkel szemben a város földrajzi elhelyezkedése is: a Záhony felöl érkező szovjet csapatok vonulási útján feküdt, s a szovjet tankok látványa mindenképpen figyelmeztető hatással volt. Fékezte például a „pártosodást”, s egyértelműen nemzeti összefogásra intett. Nem véletlen, hogy a forradalmi bizottmány azon az állásponton volt, miszerint korlátozni kell az újjáalakuló pártok tevékenységét, hisz nem jött el a politikai versengés ideje, előbb ki kell vonni a szovjet csapatokat, mert a forradalmat csak így lehet megnyerni.75 A forradalmi bizottmány október végén és november elején egyértelműen ura volt a helyzetnek, s a november 4-i szovjet agresszióig irányította a város életét. A testület politikai arculatát meghatározta, hogy létrehozásának kezdeményezői és jelentős személyiségei között több olyan MDP-tag volt (Für, Dede), akik a Nagy Imre-féle politikát támogatták. Kimutatható, hogy az egyetemi értelmiség körében jellemző reformszocialista eszmék, illúziók végigkísérték a bizottmány tevékenységét. Ugyanakkor a szélesebb rétegeket, így a munkásküldötteket is tömörítő tanácskozó szerv, a forradalom parlamentjének tekintett plénum általában radikálisabb követeléseket fogalmazott meg mint a bizottmány irányító-végrehajtó szervei, az elnökség és a titkárság. Kovács Béla egyértelműen polgári demokrata vonalat képviselt a helyi forradalom vezetésében, ám az adott helyzethez alkalmazkodva. A többpártrendszer következetes híve volt, de egyelőre nem támogatta ő sem a „pártosodást.” A megyei pártbizottság ellenőrzésére katonai egységet rendelt ki a forradalmi bizottmány, a pártbizottság egyes tagjai pedig a debreceni szovjet alakulatoknál kerestek menedéket. A bizottmány őrizetbe vette az államvédelmis tiszteket, majd október 29-én a volt tanácsi vezetőket, Ménest és Tatár Kiss Lajost is.76 A 73 Filep: i. m. 53-55. o. 7^ OHA-interjú 78. o. 73 Völgyesi: i. m. 30-31. o. 7(3 Filep: i. m. 57-67. o. 182
