Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban dezésére nem volt más szakember. Ugyanakkor miniszteri rendelet írta elő a szakképzett levéltáros alkalmazását és az iratok szakszerű kezelését, s ehhez kötötték az állami támogatást. A háború alatt, amikor a kollégiumban katonai kórház működött, s a levéltári helységeket át kellett adni, a költöztetés közben a kötegek jó része szétesett, s az iratanyag nagyon összekeveredett.53 Kovács Bélát előbb három hónapra foglalkoztatta kisegítő munkaerőként az egyházkerület, s heti három napon 4-4 órát dolgozott a levéltárban 150 forintért, majd alkalmazását háromhavonta többször meghosszabbították. Fizetését 1951-ben 500 forintra emelték, majd teljes állásba és állandó munkaviszonyba került. Egyházi levéltárba kerülése és újbóli levéltárosi munkásága tekinthető életpályája során a második 1945 utáni újrakezdésnek, ugyanis a börtönből kikerülve, büntetett előéletűként, megbélyegzettként a tanári pályára való visszakerülésre semmi esélye sem volt. Szakképzett levéltárosként a következő években jól haladt az egyházkerületi iratanyag rendezésével, viszonylag védett helyen dolgozhatott, munkáját végre újra megbecsülték, és javadalmazása is szépen emelkedett: 1956-ban már 1416 Ft-ot kapott havonta.54 Nem volt sohasem igazi társasági ember, de az ötvenes években még ehhez képest is igen visszahúzódó életet élt. Nem járt közösségbe, de nem is mehetett a rendőrségi felügyelet következtében még moziba vagy strandra sem. Viszont a megyeházán 1956. október 13-án megrendezett Kossuth-köri ülésre elment a feleségével, sőt hozzá is szólt röviden a vitához.55 Közéleti és politikai érdeklődése a változások hatására újra megélénkült. A debreceni forradalmi események sodrában Kovács Béla október 23-án szemtanúja volt a debreceni belvárosi tüntetésnek. Délelőtt 11 óra előtt indult el a debreceni egyetemisták felvonulása a belváros felé, amelyből hamarosan tömegtüntetés kerekedett. Ez volt az első tömegmozdulás október 23-án az országban, több órával megelőzve a pesti tüntetést. Előbb betiltották, majd engedélyezték, s csak a kora délutáni órákban vette kezdetét.56 A hatalom, Komócsin Zoltán57 megyei első tikár vezetésével, a nagy tüntetés hatá53 Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár (a továbbiakban: TtREL), Egyházkerületi levéltár iratai, Ügyviteli iratok, 1.8. a., 1. o. 54 TtREL Püspöki Hivatal iratai, Igazgatási iratok, 1.1. c., 541. o. 55 OHA-interjú 45-46. o. 3(3 Völgyesi Zoltán: Tüntetéstől a hatalomváltásig. Debrecen, 1956. Debreceni Disputa, 2006. 10. sz. 10. o. A debreceni tüntetésről részletesebben Filep Tibor: Debrecen 1956. Forradalom, nemzeti ellenállás, megtorlás. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2000, 21-32. o. ^ Komócsin Zoltán (1923-1974) 1955. december és 1957. március közt a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. 1957 márciusától a KISZ szervezőbizottsági elnöke, 1957 októberétől a KISZ KB első titkára, 1961 szeptemberétől a Népszabadság főszerkesztője, 1965 júniusától az MSZMP KB külügyi titkára volt. 178
