Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége

Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége

levéltár vezetője lett. Mint kedvezményezett diákot nemcsak a vizsgadíjak, az avatási díjak fizetése alól mentette fel az egyetemi tanács, hanem egyéb költségek alól is, például amikor doktori dolgozatát a bölcsészkar szabályzatának megfelelően kétszáz példányban ki kellett nyomtatnia, száz példányt a Tanárképző Intézettől, száz példányt a Történelmi Intézettől ingyen megkapott. Szorgalmasan és sokat tanult, a három szak mellé felvette még a régészetet is. Jóval több órája volt, mint diáktársainak: „Hát felvett a legtöbb húszegynéhány órát, nekem volt, amikor 52 volt egy héten. [...] ugyanakkor nincs ebben benne, hogy a városi könyvtárban dolgoztam mint bejegyzett gyakornoki’10 11

Sokféle szellemi-politikai hatás érte ebben az időben, s aktívan kapcsolódott be az egyetemi közéletbe. A református szellemiség mellett a népi mozgalom volt rá nagy hatással: ,,’31-ben Bajcsy-Zsilinszky Nemzeti Radikális Pártjába kerültem. Ott ismerkedtem meg tulajdonképpen a népi mozgalom embereivel, Féja Gézával, Kodolányival és a többiekkel. Tehát ez indított engem’.’" Gondolkodását, felfogását leginkább a népi írók befolyásolták, akiket közvetlenül ismert, elsősorban Kodolányi János, Féja Géza, Németh László és Szabó Dezső, ezenkívül Bajcsy- Zsilinszky nemzeti radikalizmusa volt rá még nagy hatással saját elmondása szerint.12 A Bajcsy-féle Nemzeti Radikális Párt ifjúsági szervezetének volt a tagja, a párt később beolvadt a Független Kisgazdapártba.13

A népi mozgalomnak Debrecenben a református kollégium és az egyetem diákságára egyaránt jelentős befolyása volt. A „kálvinista Róma” és a népiek bensőséges kapcsolata ugyanakkor már az indulásnál sugallta a mozgalom protestáns jellegét, aminek oka az lehetett, hogy a református egyházban történelmi örökség volt a társadalmi gondok iránti érzékenység. Bizonyítja ezt a Református Kollégiumban 1937 végén megtartott harmadik ún. Debreceni Diéta (diákok gyűlése, „diákparlament”), ahol a földkérdésről és szociálpolitikai kérdésekről értekeztek.

Miután 1937. március 15-én a népi írók egy csoportja (Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Veres Péter, Cserhát József, Sárközi György, Erdei Ferenc) a budapesti baloldali Egyetemi Körrel (Donáth Ferenc, Pataki Ernő) együtt megalakította a Márciusi Frontot, a tömörüléshez két hét múlva, március 31-én csatlakozott a Debreceni Egyetemi Kör Zöld Sándor,14 Üjhelyi Szilárd15 és Losonczy

OHA-interjú 26. o.

11 Uo. 10. o.

12 Uo. 15. o.

13 HM HIM HL B258/1957.

14 Zöld Sándor (1913-1951) a debreceni egyetem orvoskarán végzett 1939-ben. Már tanulmányai kezdetén, 1932-ben belépett az illegális kommunista pártba. A Márciusi Front debreceni csoportjának egyik vezetője, ő írta alá a debreceni Egyetemi Körnek a Márciusi Fronthoz való csatlakozását kimondó nyilatkozatot.

I3 Üjhelyi Szilárd (1915-1996) Kovács Bélával és Losonczyval közel egy időben járt a debreceni egyetemre. Újhelyi néhány évvel előbb végzett, 1937-ben szerzett jogi diplomát, s 1937-től Márciusi Front debreceni csoportjának egyik vezetője.

171