Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban Géza vezetésével. „Debrecenben nagyon erős volt az ilyen szocialisztikus mozgalom - emlékszik vissza Kovács Béla az interjúban. - Nem véletlen, hogy a kommunista párt későbbi vezetőinek nagy része Debrecenből került ki. Például Losonczi Géza, Újhelyi Szilárd, Tariska Pista,'6 Fehér Lajos'7 [...] a kollégiumban bent laktunk együtt.”* 17 18 19 Részvétele a telepítési akció szervezésében Kovács Béla fontos szerepet vállalt a református diákság egyik legjelentősebb korabeli társadalmi akciója, az ún. „ifjúsági telepítési akció” szervezésében, amit a református kollégiumhoz tartozó Tanárképző Intézet és a Lelkészképző Intézet hallgatói indítottak el 1938-ban. A kezdeményezés célja az volt, hogy egy országos méretűvé váló gyűjtés segítségével a Dunántúl elnéptelenedő magyar falvaiba sokgyermekes, főként alföldi szegény, földnélküli református családokat telepítsenek, és ott földhöz, ingósághoz, megélhetéshez juttassák őket.19 Ezzel nem csak a szegényparasztság sorsán igyekeztek javítani, hanem a földkérdéssel együtt a magyarság demográfiai problémáira is megoldást kerestek, s meg akarták állítani nemcsak a magyar reformátusok létszámcsökkenését, hanem a református iskolák bezárásának folyamatát is. „Ebben az időben már folyt a falukutatás, az Ormánságban dívott az egyke, meg az »egy se«, egymás után kerültek bezárásra a felekezeti református, tehát magyar iskolák.”20 A korabeli rendelkezés szerint felekezeti iskola akkor részesült államsegélyben, ha legalább 30 tanulója volt, s ha a létszám ez alá csökkent, a támogatás megszűnt. A Dunántúl egyes vidékeTariska István (1915-1989) 1939-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Tudomány- egyetemen. Még gimnazistaként belépett Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjába. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a marxizmussal, és a baloldali Egyetemi Kör tagjaként aktívan részt vett a KMP irányítása alatt működő Márciusi Frontmozgalomban. 1940-től illegális munkát végezve maga is a KMP tagja lett. 17 Fehér Lajos (1917-1981) 1941-ben szerzett diplomát a debreceni egyetem latin és történelem szakán. Már egyetemistaként, 1937-től részt vett a népi írók körül szerveződő Márciusi Front munkájában, közben jó kapcsolatokat épített ki több kisgazda és parasztpárti politikussal. 1942-ben lépett be az illegális kommunista pártba. 18 OHA-interjú 4-5. o. '9 Vö. Tibori János: A Debreceni Református Kollégium ifjúsági telepítési akciója, 1938-1944. In Uő: Három tanulmány. Editiones Archivi Reformatorum Transtibiscani VII. Debrecen, 1998, 163-226. o. Az ifjúsági telepítési akciónak volt már előzménye: 1934-ben Kiss Ferenc debreceni teológiai professzor javaslata alapján és lelkészi összefogással megindult a „telepítési akció” Szabolcs, Bibar, Hajdú, Szatmár, Pest és Csongrád megyékből. 1935-re - a hatóságok tiltakozása, sőt gátló tevékenysége ellenére is - 116 családot 671 taggal, valamint 114 nőtlen cselédet sikerült áttelepíteni Baranyába. A telepítési mozgalom szervezésében részt vett Csikesz Sándor debreceni teológiai professzor, Kodolányi János és több református lelkész. Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. 2. köt. Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Babits Kiadó, Szekszárd, 1997. http://mek.niif.hU/02100/02185/html/252.html#253 (Letöltve: 2016. 10. 20.) 20 OHA-interjú 7. o. 172
