Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
I ták, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír, és a piros nyomda- festék is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek terveit Horváth Endre grafikusművész készítette, korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszetnyomtatás) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek a bankjegyek (különösen a tizes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a forgalomban, gyűjtői szempontból értékeseknek számítanak. 70 éves a forint 1947-es sorozat • Tervezés. 1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszet-mélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát nyomtattak. Utolsóként az ötezres jelent meg 1991-ben. Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenet, sőt II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét - ellentétben a többi bankjeggyel - nem tüntették fel). A bankjegyek előoldalán népművelési céllal a magyar történelem és művészet - a politikai kurzusnak is megfelelő - kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotás szerepelt. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, ami külföldön is méltán vívott ki elismerést a tervezőknek. • Biztonsági elemek. Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszet-mélynyomtatásos nyomdatechnika, a színárnyalatos nyomás és a már hazai előállítású biztonsági bankjegypapír, hiszen a szocializmus idején a legprimitívebb sokszorosító eszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni. Az ezresen már volt mikro-írás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másoló- és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymá125
