Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1946 - a forint bevezetése - Lopatovszki Csaba: 70 éves a forint
1946-os esztendő, különös tekintettel a forint bevezetésére solók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett készíteni. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti Bankot. 1997-es sorozat A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (ez a keleti blokkban páratlan pénzügyi stabilitásról is tanúskodik), biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelnie kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot, vagy költséges beruházással itthon oldja meg. Végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntöttek. • Tervezés. Már 1991-ben és 1993-ban is készültek bankjegytervek, olyan, a ma használt bankjegyeken is fellelhető elemekkel, mint a vízjelmező, az illeszkedőjel vagy a két betűből és hét számjegyből álló sorozatszám. Az új bankjegysort Vagyóczky Károly tervezte, előoldalukra valamely neves magyar történelmi személyiség, hátoldalukra hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín került. Több olyan történelmi személy (Károly Róbert, Bethlen Gábor) is felkerült az új sorozat címleteire, akik korábban magyar papírpénzen nem szerepeltek. Az addig megszokott szimmetrikus elrendezés helyett az új bankjegyek aszimmetrikusak lettek, elrendezésük a nyugati bankjegyekére hasonlít (vízjelmező-értékjelzés-arckép). A bankjegyek sorszámának első betűje az adott címletre jellemző. • Bevezetés. Már az új érmék bevezetésével egy időben ígérte a Nemzeti Bank, hogy hamarosan a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem történt meg. Az új sorozat tagjait címletenként időben eltolva vezették be. Legelőször az addig nem használt címletek kerültek forgalomba, hogy egyenletesebbé tegyék a címleteloszlást: a 10 000 forintos 1997 júliusában, a 2000 forintos 1998 februárjában, a 200 forintos bankjegy kibocsátása pedig májusban. Ezután következett a már meglévő címletek cseréje: szeptemberben az új 1000, decemberben az 500 forintosé. Kritika érte a bankot, hogy a leginkább hamisított 5000 forintos cseréjét utoljára (1999. április) hagyta. Az új bankjegyek kiadásával egy időben megkezdték a régiek bevonását. Ez az ötezresek esetében „kapuzárási effektust” váltott ki a hamisítóknál, akik gyorsan szabadulni akartak utánzataiktól. Mivel a hatóságok ezerszám foglalták le a hamis ötezreseket, a bankjegyek bevonási és elévülési határidejét nagyon előre hozták, bár az ötezresek gyors bevonása után a határidőt mindhárom bevont címlet esetében 2009-ig meghosszabbították. Eleinte ugyan tervezték a százforin126
