Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Pusztulás - újjáépítés - Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása
Keresztes Csaba: Az Országos Levéltár Budapest ostromában és a levéltár helyreállítása Vár környékére egyre nagyobb létszámú katonaság és civil lakosság szorult össze, január végén kb. 300 000 ember. 1945. február 1-jén a szovjet csapatok a Margit körút budai hídfőjétől a Margit körúton át a Széli Kálmán térig, és onnan a Vérmező északi sarkán a Krisztina körúttól a Kékgolyó utcáig tartó vonalon álltak, és a Déli pályaudvar irányába törtek előre.28 Az ostrom utolsó két hetében is számos tüzérségi belövés érte a levéltárat. Az épület vasbetonból készített szerkezete szerencsére megakadályozta az épület statikai állapotának végzetes romlását, netán a teljes összedőlést, és nagyobb tűz sem keletkezett. A szovjet csapatok közeledésével, illetve a főváros elfoglalása után teljesen megszűnt a levéltárban az ostrom alatti időszakot is jellemző írásbeliség. 1945. február 4-e és március 2-a között hivatalos irat a levéltárban nem keletkezett. Az 1945. február eleji napokban a német-magyar csapatok még elszántan védték a birtokukban lévő területet, azonban már mindenki érzékelte, hogy a harcok hamarosan véget érnek. A katonák és a civil lakosság ellátása - túlzás nélkül állítható - katasztrofálissá vált. Ekkorra nem maradt megfelelő meny- nyiségű és minőségű élelem, a Vár pincéiben fekvő sebesültek számára szükséges kötszer és gyógyszer szintén elfogyott. A szállítási lehetőségek megszűnte után a lőszerkészlet is megfogyatkozott. Az ostrom végének csupán a mikéntje volt kérdéses. Köztudott volt, hogy ha a németek választhattak a megadás és a kitörés között, akkor minden esetben a kitörést választották. így történt Budapest esetében is. 1945. február 11-én este a német-magyar védősereg tagjai - polgári lakosokkal kiegészülve - fegyveres kitörést kíséreltek meg a Széli Kálmán téren keresztül. A szovjetek számítottak a támadásra, és kézi-, valamint tüzérségi fegyverekből zúdítottak össztüzet a rohamozó tömegre. A harcok még másnap is tartottak, azonban mint ismert, a kitörés sikertelen volt, hatalmas áldozatokkal járt, és a német csapatok vonalát csak néhány száz fő érte el.29 A levéltár szempontjából kiemelendő, hogy az este folyamán a Várat és a várhegy lejtőit hatalmas mennyiségű tüzérségi találat érte. Ekkor omlott le négy emeletnyi mélyen a torony melletti épületrész. A levéltár kórháznak használt részében infernális állapotok uralkodtak el: az orvosok és az ápolók is eltávoztak, magukra hagyván a betegeket. A sebesülteket, lehetőségeikhez képest, csak a levéltári szakszemélyzet ápolta,10 és 2^ Ungváry: i. m. 150. o. 29 Uo. 175-200. o. 29 Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945-1969. Levéltári Közlemények, 1970, 7. o. 93
