Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Mikó Zsuzsanna: Az új jogrend kialakulása: a népbíróságok
Atmenet és újrakezdés Az egyezmény gyakorlati végrehajtását az 1945. augusztus 8-án aláírt londoni egyezmény biztosította. A tengely európai háborús főbűnöseinek üldözése és megbüntetése elnevezésű egyezményhez 19 állam csatlakozott. A felelősségre vonás elve továbbra is az elkövetés helye szerint illetékes bíráskodás maradt, a földrajzi helyhez nem köthető bűncselekmények elbírálására Nemzetközi Katonai Bíróság felállítását határozták el. Az itt rögzített elvek szerint kezdte meg működését 1945. november 20-tól a Nemzetközi Katonai Törvényszék. A londoni egyezmény három nemzetközi bűncselekményt állapított meg. 1. A béke elleni bűncselekmények, vagyis a nemzetközi egyezmények megsértésével kezdeményezett háború szervezése, előkészítése, kirobbantása és viselése. 2. A háborús bűncselekmények, amelyek alatt a háború törvényeinek és szokásainak a megsértését kell érteni. Ide tartozik a megszállt területek polgári lakosságának meggyilkolása, kínzása, elhurcolása, hadifoglyok kivégzése, túszok megölése, városok és falvak céltalan rombolása, a katonai szempontból szükségtelen pusztítások. 3. Az emberiesség elleni bűncselekmények, tehát a háború kitörése előtt vagy a háború alatt a polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosságok, a lakosság üldözése politikai, faji vagy vallási okokból.4 Magyarországot az 1945. január 20-án, Moszkvában aláírt fegyverszünet kötelezte a háborús bűnösök letartóztatására, a felettük való ítélkezésre és az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatására.5 A Dálnoki Miklós Béla vezetésével létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány tisztában volt azzal: külföldi elismerésének egyik alapvető feltétele, hogy minél gyorsabban lépjen ebben a kérdésben. így már 1945. január 25-én megszületett a népbíráskodásról szóló első, 81/1945. M. E. számú rendelet, ezt módosította és kiegészítette az 1440/1945. M. E. számú rendelet. Az 1945. évi VII. törvénycikk emelte törvényerőre a népbíráskodás tárgyában hozott rendeleteket. Az új ítélkezési szisztéma politikai jellege már a kezdeti időszakban és jogalkotói szinten is teljesen világosan megfogalmazott elvként jelentkezett: „ezeknek az ügyeknek az elbírálása nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés, tehát az ítélkezésre nem a rendes bíróságok alkalmasak, hanem a vádlottaknak olyan bíróság elé kell kerülniök, amely a demokratikus Magyarország felfogását képviseli, annak felépítését meggyőződéssel akarja szolgálni. Olyan új jogszabályokra lett szükség, amelyek módot nyújtanak ar4 Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok. 1945-1950. Budapest, 1979, Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó - Zrínyi Kiadó, 47. o. skk. ^ Magyar Köztársaság Törvénytára, 1945-1946. évi törvények. Budapest, 1947, Athenaeum, 16. o. 56
