Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben
Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka időszakában, sem a későbbi években nem került sor.38 Nagy-Budapest megteremtésére, azaz a környező települések fővároshoz csatolására is született terv 1945 nyarán, de ebben az ügyben sem hoztak döntést. Összességében tehát az itt bemutatott sokszereplős politikai mezőben sokféle érdek jelent meg, több ideiglenes helyi megoldás és intézményi keret működött, és egymással párhuzamos, többször egymással szembenálló döntések születtek. Nem csak egy szereplő vagy párt akarata érvényesült, főleg, hogy maguk a pártok is a szerveződés, kialakulás fázisában voltak.39 Az új politikai erők között a lényeges kérdésekben konszenzus volt, mivel Budapest katasztrofális helyzete miatt a legsürgősebb és legfontosabb feladatok (rom- eltakarítás, élelmiszerellátás, lakáskérdés, közszolgáltatások, stb.) adottak voltak és széleskörű összefogást igényeltek. Újraindul az élet A főváros legnagyobb problémája az élelmiszerellátás volt, mert már az ostrom alatt lényegében elfogytak a köz- és magánkészletek (felélték, a németek és a nyilasok elvitték, illetve a szovjet katonák lefoglalták vagy igénybe vették), így éhínség fenyegetett.40 „Vannak családok [...], amelyeknek tagjai hetek óta nem láttak kenyeret. A lakosság egy része az ostrom alatt az utcán heverő állati hullákból táplálkozott” - így érzékeltette a helyzetet a kormánynak Bechtler Péter alpolgármester február közepén.41 Megjelent az éhhalál Budapesten, az éhségtől legyengült emberek pedig könnyen váltak betegségek áldozataivá.42 Az első, ideiglenes segítséget a szovjet hadsereg jelentette a nagyobb köztereken működtetett tábori konyháival, illetve azzal, hogy február elején rendkívüli liszt- és árpakiutalást biztosított a polgármesteren keresztül a főváros ellátatlan lakói számára. A szovjetek azonban alapvetően a saját ellátásukat biztosították minden eszközzel, így Budapest ellátásának megszervezése az új hatóságokra hárult.43 A kritikus helyzetben a BNB küldöttséget menesztett Debrecenbe, hogy közvetlenül kérje a kormány segítségét. A február 14-i tárgyaláson külön fő38 Sipos: Mohay Gyula főpolgármester... 25-26. o.; Palasik Mária: Szakasits Árpád törvényhatósági bizottsági elnök, 1945-1948. In: Feitl (szerk.): Budapest főpolgármesterei és polgármesterei... 128-129. o. 39 „4 párt szilárd csontvázáról sajnos még beszélni sem lehet. A központi vezetést és irányítást, részben a szétzilált közlekedés miatt, még nem lehet megvalósítani s még Budapesttel is csak esetleges kurírok útján érintkezünk. ” - írta az MKP-ról Rákosi Dimitrovnak 1945 februárjában, és későbbi leveleiben is mindig panaszkodott a megfelelő káderek hiányáról. Vass: i. m. 246. o. 39 Gáspár: i. m. 38-39. o. 31 Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László - Zalai Katalin: Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944-1948. Budapest, 2003, Napvilág, 18. o. 32 Gáspár: i. m. 92. o. 33 Ungváry: i. m. 311. o.; Bálint: i. m. 20. o.; Gáspár: i. m. 34—35. o. 43
