Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Átmenet és újrakezdés - Ignácz Károly: A katasztrófa és az újrakezdés időszaka - Budapest 1945-ben

Átmenet és újrakezdés

városi közellátási kormánybiztosi posztról döntöttek, nagyon széles jogkörrel: az egész ország területén gyűjthetett, illetve bizonyos esetekben lefoglalhatott élelmiszerkészletet. Másnap - a pártközi megállapodásnak megfelelően - az igen nehéz, de jelentős hatalommal járó feladattal a kormány a kommunista Vas Zoltánt bízta meg, aki a főváros újjászervezésében már addig is aktívan részt vett. A fő problémát a megfelelő szállítóeszközök hiánya jelentette, ami miatt a szükséges napi 80 vagon élelmiszer helyett március elejéig összesen csak 109 vagon érkezett vidékről Budapestre. A beérkező élelmiszer fővároson belüli elosztása is igen nehéz volt az első időszakban, miután sem a tömegközlekedés nem működött, sem teherautók nem álltak rendelkezésre. Ehhez, egy március elején a Nyugati pályaudvarra érkezett szabolcsi burgonyaszállítmány szétosztásához fűződött Vas egyik látványos akciója. Kőbányán már korábban sikerült helyrehozni egy kis gőzmozdonyt (a „Mukit”), amely teherkocsikat húzva szállítási feladatokat látott el, a villamossíneken közlekedve. Erre építve összekötötték a Nyugati pályaudvar és a körúti villamosvasút sínhálózatát, így Mukival sikerült eljuttatni a krumplival megrakott vagonokat a város különböző elosztó pontjaira.44

A rendkívüli időszakban természetes volt a széleskörű hatósági, ez esetben a polgármesteri és kormánybiztosi beavatkozás a mindennapi életbe. A korábbi háborús jegyrendszer már „adott” volt, a kenyér- és étkezési jegyeket március elején vezették be újra. A napi fejadagok igen alacsonyak voltak (10 dkg kenyér), a napi egyszeri meleg ételt a korábbi népkonyhákhoz hasonló hatósági, illetve üzemi és hivatali főzőhelyek biztosították: 1945 nyarán már közel 150 ezer ember számára. A Nemzeti Segély akciójaként fővárosi gyerekeket, majd anyákat vittek vidékre, ahol szervezetten tudtak gondoskodni a megfelelő ellátásukról. Azt is elrendelték, hogy „Budapesten és környékén egyetlenegy négyszögölnyi föld sem maradhat megműveletleniil ”,45 azaz ha ezt a feladatot a tulajdonos nem tudta vagy nem akarta volna elvégezni, akkor helyette más is megművelhette a földet és betakaríthatta a termést, a tulajdonjog sérelme nélkül. A hatósági élelmiszervásárlás és a többi intézkedés anyagi hátterének előteremtéséhez rendkívüli lépéseket kellett tenni: igénybe vették a befolyó fővárosi lakbéreket, vigalmi adót vezettek be a szórakoztatási tevékenységekre és élelmiszerkölcsön-jegyzési akciót indítottak a lakosság körében.

Az általános élelmiszerhiány időszakában az aktív hatósági szerepvállalás mellett szükség volt azonban az emberek önálló tevékenységére is, így a központi elosztási rendszer mellett sokáig engedélyezték a másodlagos piac mű44 Horváth - Szabó - Szűcs - Zalai: i. m. 18-19. o.; Ungváry: i. m. 311. o.; Palasik: Csorba János polgármester... 235-236. o.; Uő: Vas Zoltán polgármester... 242. o.

45 Gáspár - Halasi: i. m. 44-45. o.

44