Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Változó szerepek, változó funkció - a Jegybank krónikája (Halm Tamás [szerk.]: A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban) Kriskó Andrea
Irodalom A forint vásárlóerejének csökkenése, a folyamatos korrekció végigkíséri valutánk életét. Erről ír Huszti Ernő. A forint vásárlóerejének alakulása 1946-2010 című tanulmányában kitér a tervgazdaság bevezetésének jelentőségére, majd a szabadpiaci gazdaság bevezetésére. Megtudhatjuk azt is, hogy 1946-1952 között volt a legnagyobb mértékű átlagos éves romlás. A szerző világossá teszi a gazdaságpolitika szerepét az inflációban, bemutatja, hogyan szakadt ki hazánk az európai vérkeringésből, s ez milyen hátrányokkal járt. Végigkövethetjük, ahogyan a hatékonysági és korszerűségi szempontok háttérbe szorultak, az erőforráshiány szembeszökővé vált. A 60-as évekre az iparszerkezet kialakult, hazánk átlagos fejlettségű ország lett, a gazdaság zavarainak enyhítése volt a cél, és megfogalmazódott a piacnyitás igénye. Az író bemutatja a külső hatásokat, a Bretton Woods-i rendszer bomlását s az azt követő lebegő árfolyamrendszert. Hazánk számos gazdaságpolitikai hibát vétett, melyek közül a legfontosabbak talán: a kései alkalmazkodás, a változások valódi súlyának téves megítélése. Éppen ilyen hiba volt azonban, hogy a tervezési és irányítási rendszer nem ösztönözte a változást, a lakosság nem tudott hatékonyan gazdálkodni az inflációs feltételek között. A 80-as évek második felében új célok fogalmazódtak meg, úgy mint a termelési hatékonyság és alkalmazkodóképesség növelése. A megvalósítás sajnos igazságtalan módon zajlott, a jövedelemelosztásban jól teljesítő vállalatoktól aránytalanul sokat vontak el. A rendszerváltást követően a vásárlóerő csökkent, többszöri korrekcióra volt szükség. A 20. század végére teljes konvertibilitás és viszonylagos stabilitás jellemezte a magyar fizetőeszközt, s ez együtt járt a pénzforgalmi rendszer korszerűsítésével, ami viszont a pénzforgalmi jutalék bevételek növekedéséhez vezetett. A tanulmány rávilágít arra is, hogy erőn felüli terjeszkedés jellemezte a bankokat, új üzletágak, új fiókok nyíltak, amelyek fenntartása gazdaságilag nem volt indokolt. Ennek következtében a gazdasági válság hatására az összeomlás elkerülhetetlen volt. A kötetben olvasható még Karvalits Ferenc A jegybank szerepe békeidőben és válság idején című konferencia-előadásának rövid tartalmi összefoglalója. Tovább színesíti az összeállítást Domány Gyula A magyar jegybank című, 1924-es, a Magyar Közgazdasági Társaság ülésén tartott előadásának átirata, amelyben a Népszövetség által támasztott követelményeket veszi sorra. A sort végül Wälder Gyula Jegybankpolitika és árszínvonal stabilizálás című, 1929-ben tartott előadásának anyaga zárja. A könyv a mai gépiesített és anyagias világunkban a „kihalóban” lévő gondolkodó embert helyezi a középpontba, felhívja a figyelmet a szellemi elit szerepére. Hangsúlyozza a közgazdász szakemberek, tudósok, szakmai szimpóziumok nélkülözhetetlen szerepét a tudományos életben, az MNB létrejöttének gondolatiságában. Kriskó Andrea 367
