Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Kegyencekből fegyencek (Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten) Magos Gergely
Irodalom KEGYENCEKBŐL FEGYENCEK Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948). Budapest - Pécs, 2014, Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kronosz, 430 o. Hazánkban a történeti elitkutatásoknak hosszú múltra visszatekintő hagyománya van. Az országos elitek kutatását az 1970-es évek végén indította útjára a Huszár Tibor és az általa létrehozott kutatócsoport, mely a két világháború közötti korszakot vizsgálta.1 Kiindulópontjuk az volt, hogy a Horthy-korszak elitjét társadalmi alrendszerek vagy funkciók szerint elkülönítve kell megvizsgálni, ezek alapján a politikai, katonai, gazdasági, egyházi és értelmiségi elit vizsgálatát párhuzamosan végezték el. Az elittagok operacionalizálását pedig az uralmi pozíciók alapján végezték el, vagyis az intézményes pozíciók birtokosait tekintették elittagnak. A helyi elitek kutatása hazánkban lényegében egyidős az országos elitek kutatásával. Vörös Károly úttörő munkássága nyomán1 2 a helyi elitek kutatásában mind a mai napig meghatározó a legnagyobb adót fizető polgárok, vagyis a virilisek vizsgálata. A legvagyonosabb polgárok mellett azonban a helyi politikai elit vizsgálata is népszerű kutatási téma.3 Rigó Róbert munkája szervesen kapcsolódik a korábbi kutatásokhoz, egy ponton azonban radikálisan szakít is az elitkutatás hagyományával. Szokatlan módon ugyanis nem egy jól körülhatárolható politikai korszakot, például a dualizmus korát vagy a Horthy-korszakot választja időkeretnek, hanem az 1938 és 1948 közötti időszakot. A hagyományos politikatörténeti korszakhatárok felülvizsgálata lehetővé teszi a kecskeméti eliten belül végbemenő radikális váltásozások bemutatását. Rigó a rövid tíz éves periódus alatt öt elitváltást azonosít (391. o.). Egyszerre ismerkedhetünk meg tehát a 1930-as évek végének elitjével, valamint az árjásításnak, majd a szovjet katonák bevonulásának és a kommunista hatalomátvételnek a következményeivel. Ahogy a felsorolásból is látszik, a helyi elitben bekövetkezett változások szorosan összefüggtek az országos és nemzetközi politikai eseményekkel, nevezetesen a zsidótörvényekkel, a német és szovjet megszállással. Rigó a helyi elit összetételében végbement változások mellett részletesen 1 Kovács István Gábor: A magyarországi polgári korszakbeli országos elitek empirikus kutatásának historikumához. Történeti elitvizsgálatok az ELTE Szociológiai Tanszéke szervezésében 1978-tól. In Kovács István Gábor: Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest, 2011, U Harmattan, 33-73. o.- Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, 1979, Akadémiai Könyvkiadó. 3 Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában, 1872-1917. Nyíregyháza, 1997, Stúdium. 368
