Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Irodalom - Változó szerepek, változó funkció - a Jegybank krónikája (Halm Tamás [szerk.]: A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban) Kriskó Andrea

Irodalom beruházási program finanszírozásában az MNB-nek megkerülhetetlen szerep jutott: hitelkeretet nyújtott a Magyar Pénz- és Tőkepiac Szabályozására Ala­kult Intézetnek, és egyedi hiteleket is biztosított. Természetesen a tanulmány a háttérben zajló együttműködések és hitel-megállapodások bemutatására is kitér, akárcsak a bevételek és kiadások ismertetésére. A szerző diplomatiku­san nyilvánít véleményt, óvatosan összegzi a program eredményeit. Botos János A Magyar Nemzeti Bank részvétele a magyar gazdaság finan­szírozásában a második világháború előtt és után című tanulmánya bemutat­ja az MNB szerepének kettősségét: az MNB egyrészt kereskedelmi banki, másrészt jegybanki funkciót is ellátó intézmény. A jegybank az állam szám­láinak vezetése mellett finanszírozta is a gazdaságot, s ez már akkoriban is aggályokat vetett fel. A kereskedelmi váltó leszámítolás és viszont-leszámí- tolás, valamint a kölcsönfolyósítás nagy szerepet kapott az MNB tevékenysé­gében. A központi bank hatáskörébe tartozott a pénzintézetek és nagyválla­latok hitelkeretének meghatározása, szem előtt tartva a kamatok növekedésé­nek megállítását. A tanulmányból pontos képet kapunk a leszámítolt váltók összegéről, volumenéről, a hitelbíráló bizottságok bevezetéséről. A szerző a hitelinformációs kartonok segítségével bevezet minket a banki adminisztrá­ció világába is. E kartonok tartalmazták a vállalatok vezető tisztségviselőinek adatait, a piaci összefonódásokkal kapcsolatos információkat. Megfigyelhe­tő, hogy a nyilvántartott adatok körét fokozatosan kiterjesztették a kockáza­tok csökkentése érdekében. A pénztárjegy 30-as évekbeli kibocsátásától a központosított gazdaságirányítás felé vezető utat is bemutatja a szerző, akár­csak a második világháborút követő készpénzhiányos időszakot, a hiperinflá­ció kialakulását. Botos nagy hangsúlyt helyez a tervgazdaság első évtizedei­nek finanszírozási megoldásaira, a bankrendszer egyszintűvé alakulásának folyamatára. Az MNB főszereplővé vált, hitelmonopóliummal bírt, alrovatos egyszámlarendszer valósult meg a vállalkozások számára. Ezt követően az egypártrendszer négy évtizeden át rányomta bélyegét az MNB működésére. Az írásból képet kapunk a jogalkotásról, a döntéshozatali folyamatokról, a szervezeti egységek közötti munkamegosztásról és a Hitelvéleményező Ta­nács létrejöttéről. Zdeborsky György tanulmánya komoly időbeli ugrást jelent a köteten be­lül. Az MNB közép- és hosszú lejáratú forrásbevonási gyakorlata az 1980-as években, különös tekintettel az IMF- és Világbank-csatlakozásunkra című ta­nulmánya a konzorciális hitelek világába kalauzolja el az olvasót. Az MNB forrásbevonásra törekedett nyugat-európai és amerikai bankoktól. E folyamat során nagyszabású konzorciális és klubhitelek valósultak meg, zártkörű köt­vénykibocsátásokat bonyolítottak le. Ekkoriban kezdte jegybankunk megala­pozni jó hírnevét, amelynek eredője az volt, hogy az MNB az 56-os forrada­lom alatt és után is mindig pontosan teljesítette fizetési kötelezettségeit. Az 365

Next

/
Oldalképek
Tartalom