Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Változó szerepek, változó funkció - a Jegybank krónikája (Halm Tamás [szerk.]: A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban) Kriskó Andrea
Irodalom netében című tanulmánya. írásában helyet kapott John Maynard Keynes erőteljesen bíráló véleménye is a háborút lezáró békeszerződésről. A szerző bemutatja a nemzetközi pénzügyi élet viharait az 1920-as brüsszeli pénzügyi konferenciától a Bretton-Woods-i rendszer felépítéséig. Jó érzékkel mutat rá, hogy a világ gazdasági életének irányítói közül sokan tisztán közgazdasági alapon kívánták Európa helyzetét stabilizálni, s ebben a folyamatban kiemelt szerep jutott a Népszövetségnek. A magyar közgazdászok prioritásai a következők voltak: pénzügyi stabilitás, az államháztartás rendbetétele, a valutastabilitás elérése. A tanulmány az első komolyabb pénzügyi tervek (1922-23) ismertetését követően Teleszky János és Kállay Tibor munkásságának méltatásával zárul. Katz Veronika Az 1931. évi bankzárlat háttere a rendelkezésre álló források tükrében című munkája a bankzárlat sajtómegjelenéseit dolgozza fel, az információ áramlásának időbeliségét és szerepét vizsgálja. A szerző az MNB főtanácsának - sajnos csak töredékes formában fennmaradt - jegyzőkönyveiből merít. A tanulmány azért jelentős, mert bemutatja, hogy milyen fontos lépésre szánta el magát a főtanács 1931. július 13-án éjjel. Ekkor született meg a Minisztertanács ülésén a döntés a háromnapos bankzárlatról. A korabeli sajtó tanulmányozása rávilágít, hogy számos hazai és világpolitikai esemény közepette a lapok igen visszafogottan tudósítottak a Credit Anstalt pénzügyi nehézségeiről és az azok megoldására tett kísérletekről. A magyar sajtó egyértelműen azt a nézetet képviselte, hogy az osztrák pénzintézet krízisének Magyarországon nem lehet hatása. Május 29-én viszont már arról cikkeztek, hogy Ausztriát politikai válság (is) fenyegeti. A tanulmány végigvezeti olvasóját a tovagyűrűző válságon, az összefonódó gazdasági érdekeken és a kapcsolódó privatizációs törekvéseken. Kovács Tamás Az MNB és a „győri program” finanszírozása című tanulmánya részletes korrajz is egyben, és képet fest a politikai, gazdasági körülmények változásáról. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrben tartott beszéde jelentős mérföldkő volt az ország életében: milliárdos beruházási programot hirdetett meg, melynek keretében polgári és katonai beruházások is helyet kaptak. Ez nem volt más, mint gazdaságélénkítő program állami megrendeléssel. A tanulmány képet nyújt arról, hogy az alapvetően ötévesre tervezett beruházási programot miként valósították meg mindössze két év leforgása alatt. A korabeli idézetek a beruházási terv meghirdetésétől a körülmények bemutatásán át a program fogadtatásáig vezetik el az olvasót. Az összesen egymilliárdos főösszegű „győri programban” 600 milliót szántak katonai kiadásokra, a fennmaradó 400 millióból polgári fejlesztéseket támogattak. Természetesen e két terület nem választható el élesen egymástól, hiszen a közúti és vasúti hálózat fejlesztése, a hajózás korszerűsítése és a postahálózat kiépítése mindkét területen jelentős előnyökkel járt. A 364
