Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Irodalom - Oktatás és társadalom (Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében) Nagy Adrienn
Irodalom pályázó közrendűek számára. A szerző ezért az oktatás társadalmi jellegének megállapítása végett vizsgálata tárgyává tette a gimnáziumok közönségét jelentő diákság társadalmi összetételét, górcső alá véve, hogy a 19. század első felében mely társadalmi csoportok milyen céllal küldték fiaikat gimnáziumba. Tehát a társadalomban elfoglalt arányukhoz képest mely rétegek voltak az egyes intézményekben felül- vagy éppen alulreprezentálva. A gimnáziumok társadalmi rétegeinek vizsgálata a tekintetben is nagy jelentőséggel bír, hogy ezen iskolatípus diákjai alkották az iskolázott középosztályt, a modern értelmiséget. A kötet első, közel százötven oldalas fejezete a téma nemzetközi kontextusba ágyazott, igen alapos elméleti és historiográfiai áttekintésére, valamint reflektálására vállalkozott. A szerző megvizsgálta az oktatás és a társadalom kölcsönhatásának történetét, az oktatás társadalomtörténeti megközelítésének hazai és nemzetközi eredményeit, a felsőbb iskoláztatás térhódítását Magyarországon, a középszintű iskolázás intézményi kereteit (gimnáziumok szerepe a városi társadalomban). Majd részletesen kitért a felhasznált források és adatbázisok nyújtotta elemzési szempontokra, egyúttal összegezte a kutatói kérdéseket, hipotéziseket és a használt módszereket. Külön kiemelendő, hogy a könyv ezen első - az oktatás és társadalom kölcsönhatására reflektáló és a nemzetközi folyamatokat is láttató - fejezete önmagában is hiánypótló az oktatás társadalom- történeti megközelítése iránt érdeklődő, valamint a kutatásaik elején járó történészek, a társadalom és az oktatástörténet (olykor nem történeti előképzettséggel érkező) kutatói számára. Dicsérendő, hogy a szerző rendkívül részletesen és jól követhető logika mentén mutatja be az általa használt elsődleges és másodlagos forrásokat és azok típusait. Betekintést ad az egyes keresztény felekezetek által vezetett, a kutatás alapforrását jelentő iskolai anyakönyvek szerkezetébe, valamint a központi tanügyigazgatás kiépülésével a Helytartótanácson belül működő Köztudományi Ügyosztály által tankerületenként összesített diáklétszámokról készült - eddig forrásként kevéssé használt - hivatali statisztikákba. Ez utóbbiak a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található, a Helytartótanácsi levéltár, azon belül is a Departamentum Litterario-Politicum iratanyagának részét képezik. Az anyakönyvek, a nemesi és a községi összesírások, illetve az egyes tankerületi főigazgatóságok feldolgozott iratainak lelőhelyéül az országos és a fővárosi levéltár mellett öt (Baranya, Győr-Moson- Sopron, Vas, Veszprém, Zala) megyei, valamint két egyházi levéltár szolgált. Ezt egészítették ki az egyes múzeumok és egyházmegyei könyvtárak kézirattárainak lajstromai, nyomtatott név- és adattárai, életrajzai, emlékiratai. A források típusainak bemutatását követően az egyes gimnáziumok anyakönyveiből összeállított három adatbázis makro- és mikroszintű kiépítésének egyes állomásaiba nyerhetünk bepillantást. (Az első adatbázist a szerző a Helytartótanácsi Levéltár Közoktatási Ügyosztályának a gimnáziumi diáklét360
