Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez
Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás lehetett fellebbezést benyújtani vitás ügyekben. A telekkönyvezési 1947 őszére a megye szinte minden településén befejezték, és ezzel a földvisszaperlé- sek kérdése végleg eldőlt. A földreform eredményeként legnagyobb számban az 5-10 holdas birtok- kategória gyarapodott. A kialakuló új birtokstruktúrában a súlypont a nagybirtokokról egyértelműen a kisbirtokokra helyeződött át, és országosan több százezren váltak nincstelenből földtulajdonossá. A kiosztott földeken a termelés megindítása azonban nem ment könnyen. A létrejövő nagyszámú kisbirtokon komoly hiány mutatkozott munkaeszközökben, igaerőben, vetőmagban és szakismeretekben egyaránt. A forint 1946. augusztus 1-i bevezetése után pedig a kommunista gazdaságirányítók szélesre nyitották az agrárollót, tőkét vontak ki a mezőgazdaságból az ipari termelés javára. Ehhez társult az évente ismétlődő, 1945-ös, 1946-os és 1947-es aszályos időjárás. Mindez együtt azt eredményezte, hogy a megművelt földterület részaránya elérte ugyan a háború előtti szintet, a termésátlagok viszont jelentősen visz- szaestek. Ezért a közellátás biztosítása érdekében továbbra is fenn kellett tartani a rendkívül súlyos terhet jelentő beszolgáltatási rendszert. Az egymást váltó vármegyei főispánoknak, akik egyúttal közellátási kormánybiztosok is voltak, szinte megoldhatatlan problémát jelentett az, hogy egyszerre kellett gondoskodniuk a megye lakosságának élelmezéséről, a megszálló és átvonuló szovjet csapatok ellátásáról, valamint 1945 februárjától Budapest és az iparvidékek részére teljesítendő élelmiszer-szállítmányok előteremtéséről. Érdemes megfigyelni, hogy a közellátási nehézségeket eközben hogyan és miként használta fel saját politikai céljaira az MKP. Mindenekelőtt úgy, hogy a nehézségekért elsősorban a koalíciós partnereikhez tartozó, jellemzően kisgazda hivatalnokokat tették felelőssé, akik ellen már az 1945-ös választási kampányban is hatalmas tüntetéseket szerveztek. Egerben és Szolnokon a közellátási kormánybiztosi feladatokat ellátó kisgazda főispánokat ilyen módszerrel sikerült lemondásra kényszeríteni, de hasonló, kisgazda főispánok ellen irányuló éhségtüntetések más megyeszékhelyeken is voltak, pl. Debrecenben és Nyíregyházán. Az 1945-ös választásokat minden tömegakció és propaganda ellenére mégis a kisgazdák nyerték meg 57%-os eredménnyel. Az MKP mindössze 17%-ot ért el. Ezért a kommunisták a nagykoalíciót továbbra is fenntartották, ugyanakkor arra törekedtek, hogy mielőbb új választásokat írjanak ki azért, hogy a kialakult parlamenti erőviszonyokat felülírhassák. Ennek érdekében két fő célkitűzést fogalmaztak meg. Egyrészt harcot hirdettek a kisgazdapárt jobbszárnya ellen, másrészt a paraszti elégedetlenség enyhítésére hangzatos célokat és jelszavakat fogalmaztak meg. Ezek középpontjában a paraszti magántulajdon védelme állt, továbbá az, hogy a kommu271
