Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Forrásközlések - Csönge Attila: Adalékok és forrásválogatás az 1945-ös földosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei történetéhez
Forrásközlések nisták virágzó mezőgazdaságot és jómódú parasztságot akarnak, melyet a kis- és középparasztok belterjes gazdálkodásának támogatásával, az öntözés, a kertgazdálkodás fejlesztésével kívánnak elérni. Ezek voltak a párt jelszavai, ha úgy tetszik a választási ígéretei, ezekkel kampányoltak az 1947-es választásokat megelőzően. ígéreteik hitelességének növelése érdekében Jász- Nagykun-Szolnok vármegye élére egy „kommunista parasztfőispánt” is kineveztek Földi István személyében. Az egyszerű kubikosból lett megyei vezetőt, aki valóban őszintén hitt pártja programjában, ezt követően minden létező fórumon felhasználták az MKP-n belüli munkás-paraszt összefogás demonstrálására, a párt parasztprogramjának népszerűsítésére. A választásokat végül az MKP nyerte meg részben a kisgazdapárt feldarabolása, részben választási csalások révén. Földi István ezt követően is sorra írta leveleit felsőbb hatóságainak. Nyárádi Miklós pénzügyminiszternek például ezt írta: „A magyar parasztságnak ezen a mostoha vidéken élő, sorozatos elemi károkkal küzdő része joggal elvárhatja és el is várja a kormányzattól, hogy a parasztság iránti segítő szándéka nem csupán szavakban, hanem tettekben is megfog nyilvánulni. ”13 Csakhogy a választási győzelem és a politikai hatalom megszerzését követően az MKP-nak már nem volt tovább szüksége az addigi szavazatszerzést célzó parasztpolitika hangsúlyozására. Sőt, 1948 nyarán már elérkezettnek látták az időt arra, hogy a kisbirtokos gazdálkodás támogatásának addig hangoztatott ígérete helyett a mezőgazdaság szocialista típusú átszervezéséhez is nyíltan hozzákezdjenek. Ennek nyitányaként Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes az 1948. augusztus 20-i kecskeméti nagygyűlésen már eldöntött tényként közölte, hogy a „dolgozó parasztság felismerte a követendő utat, vállalta a szövetkezést, a kölcsönös segítést és a közös munkát, belátva, hogy a szövetkezés a felemelkedés útja. ”14 1948 őszén a kulákság megfélemlítésével, gazdasági ellehetetlenítésével kezdetét vette a kuláküldözés, hiszen nehéz lett volna a termelőszövetkezetek diadalát hirdetni, ha közben van egy olyan paraszti réteg, amely önállóan gazdálkodva is megáll a lábán. Jász- Nagykun-Szolnok vármegye élén sem volt már tovább szüksége a pártnak olyan főispánra, aki a tervezett iparosítás helyett „kertvármegyében” gondolkodik. Ezért, helyzete tarthatatlanságát végül felismerve, 1948 decemberében Földi István maga kérte Rákosi Mátyást, hogy főispáni megbízatásáról lemondhasson. 13 MNL JNSZML Főispáni iratok IV. 422, 1223/1947. Tiszavidék, 1948. augusztus 28. 272
