Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Kilátó - Cosmin Budeancá: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása román szemszögből. Esettanulmány: Hunyad, Fehér és Szeben megyék

Cosmin Budeancä: A romániai németek Szovjetunióba történő 1945-ös deportálása

gozni vagy az új agrárgazdasági struktúrák keretein belül.29 30 „Hát aztán megdolgozták a románok földjeit, mert nehéz volt, hogy semmi nélkül hagyták őket. ” (Petru Ion) „A TÉESZ-ben dolgoztak, de csak egy-kettő közülük, kevesen... Nem nagyon dolgoztak a TÉESZ-ben. Ok rögtön elhelyezkedtek, nem tudom miként, de elhelyezkedtek. ” (Bárbulea Maria)

Fokozatosan, az iparosítás előrehaladtával egyre többen közülük, különösen a fiatalok és a férfiak, a városi gyárakban helyezkedtek el. „Miután elvették a földjeiket, mindegyikük úgy élt, ahogy tudott, ki hol tudott dolgozni. Még a románokhoz is jöttek, hogy segítsék őket egy s másban, de nem igen működtek közre. Elmentek az építkezésekhez is. A faluban laktak, reggel elmentek dolgozni, s este hazajöttek... ingáztak. Ott dolgoztak, ahol csak tudtak. ” (Párvan Vasile) „ Mentek és dolgoztak a vasútnál, aztán létrejött a TÉ- ESZ, és a mi asszonyainkkal együtt mentek a TÉESZ-be dolgozni... És még a csoportvezető is német volt... Am a férfiak kevesebben voltak a TÉESZ-ben, mert hát sokan a németek közül a vajdahuny add0 vasművekbe jártak dolgozni, Kudzsirba31 és Szászvárosba. ” (Murg Lucretia)

Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni, miként látták a románok azt, hogy a németek a „városba” jártak dolgozni. Amikor erről a témáról beszéltünk, a románok irigységgel vegyes csodálatot tanúsítottak. Az 1945-ös földreform után ugyanis ők még inkább kötődtek a földhöz, miközben a németeknek már semmi okuk nem volt a falvakban maradni. A mezőgazdaság kollektivizálásának elhúzódása azt eredményezte, hogy a románok többsége „kitartott”, és csak nagy nehezen adta át a földjét a TÉESZ-nek. Röviddel azután, hogy kénytelenek voltak engedni, és beléptek a „kollektív gazdaságba”, ők is elmentek dolgozni a „városba”, mivel elégedetlenek voltak a javadalmazással. Itt azonban újból a németekre találtak, akiknek már régiségük volt, és a földművelőkénél magasabb jövedelmük a gazdaságukon is meglátszott. „A német az német, okos fiú. Elvették a földjeiket, minden jogaikat... és csak egy szatyorral a kezükben mentek el Vajdahunyadra a gyárba, és ingáztak... Hajnali 4-kor keltek, hogy 7-re odaérhessenek. Fárasztó volt. De senki közülük nem volt munkanélküli, nem maradtak munkahely nélkül. Mind elmentek Vajdahunyadra dolgozni és házat építettek, gazdaságuk volt, és több mindenük lett, mint azelőtt. ” (Gabor Constantin) „Egyesek eladták mindenüket,

“9 Lásd Cosmin Budeancä: Efectele exproprierilor §i nationalizárilor asupra etnicilor germani: inte- grarea ín Cooperativele Agricole de Productie §i migratia spre ora§e, ín perspectiva romanilor. In Hannelore Baier (ed.): Abbrüche und Aufbrüche. Die Rumäniendeutschen nach zwei Weltkriegen. Tagungsbeiträge / Rupturi §i női inceputuri. Germanii din Romania dupä cele douä räzboaie mondiale. Comunicärile unui simpozion. Sibiu, 2014, Honterus, 69-98. o.

30 Vajdahunyad, románul Hunedoara. Város a romániai Hunyad megyében. (A ford.)

3' Kudzsir, románul Cugir. Város a romániai Fehér megyében. (A ford.)

229