Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson
Történetek, sorsok, legendák Stuhlberger a kommunista pártnak is tagja volt, Schlosser Jenő viszont a Kisgazdapártba lépett be 1945 januárjában. Figyelemre méltó tény, hogy a Kisgazdapárt Schlossert a városi képviselő-testületbe is delegálta, ám az 1945. november eleji országgyűlési választás előtt visszahívta onnan. Megítélésem szerint ez is arra utal, hogy a személyével kapcsolatos híresztelések nem az első időszakban, hanem csak jóval később terjedtek el. A választási kampány idején azonban a Kisgazdapártnak már figyelnie kellett erre a tényezőre is. Az országgyűlési választások után a Szociáldemokrata Párt átvette Schlossert a tagjai sorába.61 Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokrata pártot kevésbé jellemezték zsidóellenes előítéletek, s a zsidó bosszúval kapcsolatos mendemondáknak sem adtak hitelt. Máró Imre, Hajdúnánás polgármestere Rajk László belügyminiszterhez felterjesztett 1946. június 15-i helyzetjelentésében foglalkozik a város lakosságát nyugtalanító kérdéssel, az elhurcoltak ügyével. Megemlíti az elhurcoltak asszonyainak elkeseredését, háborgását és a felelősöket firtató magatartását: „ miért kellett azokat elhurcolni, elhurcolásuk miatt nem terhel-e valakit felelősség, s az elhurcolás idejében vagy közvetlenül utána, amikor még az emberek Debrecenben voltak, miért nem tett a város akkori vezetője lépéseket visszakozásuk érdekében... Az elkeseredett és felbőszült asszonyok azt is hangoztatták, hogy férjeik és fiaik elhurcolásában a helybeli zsidóság közül több személynek is része van. ” A helyi közvéleményben terjedő zsidóellenes vádakat a polgármester így ítéli meg jelentésében: „Véleményem szerint az elhangzott vádak alaptalanok, s azok az elhurcolt hozzátartozóikért aggódó, sok esetben buta, szűk látókörű néhány asszony agyában születtek meg, akik lassan maguk is elhiszik azokat a vádakat, amit [sic!] fantáziájuk szült, s azt a szomszédnak... tovább adva keltenek ilyen nagy nyugtalanságot. ”62 A Schlossert, illetve a két társát, valamint személyükön keresztül a zsidóságot érintő súlyos vádat a város közvéleménye előtt sem ekkor, sem később nem sikerült eloszlatni, s ebben felelősség terheli a városvezetést és a helyi pártokat, főként a kommunista pártot. A helyi sajtó, amely 1946 júliusától indult újra Nánási Szabadság címmel, számos cikkben beszámolt a hadifogoly-kérdésről, ám egyetlen sort sem szentelt a feltételezett zsidó bosszú tisztázására. Az újság kezdettől fogva a helyi MKP-szervezet befolyása alatt állt, melynek titkára, Cifra Sándor személyes konfliktusban állt a visszatért zsidókkal. Cifra 1944 júliusában szalmakisiparosként 25 ezer pengő értékű árut 61 Jegyzőkönyv az SZDP hajdúnánási szervezete 1945. november 14-i V. B üléséről. Az irat Reszegi László tulajdonában. 62 L. Balogh (szerk.): i. m. 108-110. o. 206
