Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

Völgyesi Zoltán: Málenkij robot és a zsidó bosszú legendája Hajdúnánáson

közé, de mint a történet is mutatja, a tévhitek néha erősebben hatnak a tényéknél. Bár Schlossert tolmácsként a helybeliek gyakran láthatták a szovjetekkel, elképzelhetetlen, hogy olyan befolyása lett volna a szovjet fogolygyűjtésre, mint amit neki tulajdonítanak.

Az elhurcolt hozzátartozóikért aggódó asszonyok, akik hiába kilincseltek bajukkal a városházán, sőt több alkalommal tüntettek is elkeseredésükben, Schlosserben vélték megtalálni az első számú bűnbakot. Abban, hogy a gyanú Schlosserre terelődött, s a „zsidó bosszú” képzete elsősorban az ő alakjában per- szonifikálódott, több tényező is szerepet játszhatott. Először is az, hogy Schlossert 1944 végén gyakran látták a szovjet városparancsnokságon, illetve szovjet tisztek társaságában. A szovjetekkel való kapcsolatát egy későbbi, 1957 elején keletkezett tanácselnöki irat tanúsága szerint maga Schlosser sem tagadta, sőt ő is ezt tekintette az ellene felhozott vádak kiindulópontjának: „Schlosser Jenő a múlt heti személyes megbeszélés alkalmával maga is elismerte, illetve előadta, 1944 végén és később is igen szoros kapcsolatot tartott a városban levő szovjet katonai parancsnoksággal. Több esetben sétált utcán, illetve hivatalos ügyeket intézett szovjet tisztek társaságában, amit a lakosság természetesen látott is. Véleménye szerint ebből, a szovjet tisztekkel való szoros kapcsolatából következtethetett a lakosság arra, hogy része volt a polgári személyek összesze- désében, amit egyébként - minden közhiedelem dacára - cáfol. ”42

Az elhurcolás után néhány héttel, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Nánás- ról elvitt embereket hadifogoly gyanánt elszállították a Szovjetunióba, a férjeikért és fiaikért aggódó asszonyok közül többen felkeresték Schlossert, hogy befolyását felhasználva járjon el érdekükben a szovjeteknél és „hozassa vissza” szeretteiket. Kérésüknek, sőt könyörgésüknek úgy adtak nyomatékot, hogy ajándékokat, főként élő állatot hordtak neki. Egyes vélemények szerint a vele szembeni ellenszenvet az szította fel, hogy az asszonyokat hitegetve elfogadta az ajándékokat, noha az ügyben valójában tehetetlen volt. A csalódott asszonyok úgy értelmezték, hogy Schlosser bár tudna, de nem akar segíteni rajtuk.43

4“ Hajdúnánás Város Tanácsa V. B. elnökének levele a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V.B. elnökéhez, 1957. március 1. MNL HBML XXIII. 528. Schlosser Jenő ügyével részletesen foglalkozott az 1957. február 25-i V. B. ülés, s ott állapították meg a fentieket. S. Nagy Lajos rendőrnyomozó, aki 1957. február 26-ától nyomozást vezetett a „Schlosser Jenő sérelmére elkövetett bűnügyben”, akkor négyszemközti beszélgetést folytatott Schlosserrrel a vádakat tisztázandó. Schlosser neki azt mondta, hogy néhány nappal az elhurcolás után jött vissza. Interjú S. Nagy Lajossal. Ebes, 1992. augusztus 13.

43 Interjú Felbermann Pállal. Nyíregyháza - Oros, 1994. július 31. Felbermann hajdúdorogi születésű, de jól ismerte Schlossert, ugyanis a háború előtt a nánási gimnázium zsidó vallású diákjaként, Schlosser apjáéknál lakott, majd a háború után Nánásra költözött és ott élt 1956-ig.

201