Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban

A monostor területét - összefogással - védetté, gyermekmenhelynek nyilvánították. Az NVK védelme révén (a genfi konvenció alapján) területére katonai beszállásolás és más igénybevétel tiltott volt. Ugyanakkor a svájci Born kikötötte, hogy a befogadott gyermekek esetében, ahol lehetséges, a szülők hozzájárulását szerezzék be.

Budapest közelségéből Győr térségébe, a Szent Márton hegyre telepítették át a csobánkai árvaházat, hogy a gyermekek ürügyén a monostor men- helyként szolgálhasson. Beköltözött a győri kórház egyik osztálya is. November 8-tól helyet biztosítottak a Nemzeti Galéria és a Nemzeti Múzeum teherautókon beszállított kincseinek. Ide tartozik, hogy az ősi falak között - ismeretlen időpontban - tóratekercseket is elrejtettek. (Ezek jóval a háború után kerültek elő.)

A befogadott gyermekek intézményes gondozását — a szinte elfelejtett - Eduard Benedek Brunschweiler svájci polgár vállalta.15 Bizonyos, hogy az igazgatói feladatra Born kérte fel a svájci kereskedő habitusának ismerete s korábbi, főként a nemzetközi kereskedelemben kialakult közelebbi kapcsolatuk alapján.

Brunschweiler a svájci Thurgau kantonban fekvő Hauptwil községben, 1910. május 24-én, református családban született. 1934. április 19-től az angliai Manchesterben élt, feltehetőleg a textilszakmában bővítette tapasztalatait. 1935. január 12-én újra költözött, immár Budapestre.9 10 11 A magyar fővárosban töltött éveiről kevés adatot sikerült találni. Bizonyos, hogy 1936 és 1944 között a Salzmann és Társa Rt. igazgatói, majd vezérigazgatói posztján dolgozott. A Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamarában éppúgy feladatokat vállalt, mint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kötelékébe tartozó Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületében. Az utóbbi igazgatóságának rendes tagjai között a hazai textilipar olyan nagyságaival együtt foglalt helyet, mint dr. Buday-Goldberger Antal és dr. Buday-Goldberger Leó."

A 34 éves, mélyen vallásos kereskedő dr. Radó Polikárp és Jámbor Mike

9 Téves a Mementó Magyarország 1944. c. kötetben (Budapest, 1975, Kossuth Könyvkiadó, 121. o.) közölt állítás, miszerint Brunschweiler a háború előtt gyakran ellátogatott Pannonhalmára. A látogató a Rend birtokaira vadászni járó Born volt.

10 Dr. Marcel Mayer levéltáros (Stadtarchiv St. Gallen) 2005. február 14-i levele alapján. Brunschweiler Pannonhalmán katolikus hitre tért. Érdekes, hogy Born 1945. júniusi, az NVK Nemzetközi Bizottságának készült jelentésében „szentgalleni bencésként” említi. Magyar fordítása a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) embermentési irataiban: 864. sz. boríték, Born-jelentés, 76. o.

11 A magyar gyáripar évkönyve és címtára, 187. o. Goldberger Leót Magyarország német megszállását követően a Gestapo elhurcolta, 1945. május elején a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. Szita Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. Budapest, 2000, MAZSÖK, 53., 63-64. o.

177