Levéltári Közlemények, 86. (2015)

Történetek, sorsok, legendák - Szita Szabolcs: Embermentés a második világháborús magyar hadviselés utolsó hónapjaiban. Az embermentők kultusza

Történetek, sorsok, legendák

tották, nem vették tudomásul a „faj védelmi” előírásokat. Megindító történetek maradtak fenn. Keresztény férj követte mindenhová zsidó házastársát, ahogy zsidó és keresztény barátok, barátnők segítették a másikat a gyalogmenetekben, a túlélésért vívott küzdelemben. Az együttérzés bármilyen jele erősítette a reményt, a kitartást.

A háborús mentési történetek külön csoportja, amikor a befogadást és mentést a megmentők kezdeményezték. Az embermentőt - aki talán az utolsó pillanatban jelent meg - védenceik visszaemlékezéseikben az égből jött Élet Angyalával hasonlítják össze.

Csoportos gyermekmentés a Dunántúlon

Az ingatag politikai és katonai helyzetben, a hadszíntér közeledtével, az erőszakos katonai beszállásolásokkal a 996-ban alapított, Szent Márton hitvalló püspökről elnevezett pannonhalmi monostor és intézményei komoly veszélybe kerültek. A sötét felhők gyülekezésekor a hatvan éves Kelemen Krizosztom főapát6 helyesen döntött, amikor korábbi kapcsolataira építve a genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt (a továbbiakban: NVK) védelmét kérte. A pannonhalmi épületegyüttes, a szép park 1944. október 13-án (egy korábbi terv megvalósításaként)7 a Szent Benedek Renddel több éve szívélyes összeköttetésben álló Friedrich Born delegátus intézkedésére jutott az NVK oltalmába.8 Ezzel a festői dunántúli magaslat a gyermekmentés egyik jelentős színhelyévé vált.

6 Krizosztom főapát (1884—1950) életéről, munkásságáról lásd Várszegi Imre Asztrik OSB Kelemen Krizosztom (1929-1950) c. bölcsészdoktori értekezését. Közli Pannonhalmi Főapátok 1. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1990. 239-353. o.

^ Az itt nem részletezett tárgyalások már a Szálasi-puccs előtt, a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Born Pannonhalma védelmének ügyében előzetesen több minisztériummal és a Német Birodalmi Követséggel is tárgyalt. így történt, hogy a gimnázium alagsorába már betelepült német alakulat elhagyta a monostor területét. A nemzetközi státus előtörténetére lásd Hetényi Varga Károly: Kelemen Krizosztom és a pannonhalmi menedék. Vigília, 1985. 4. sz. 300. o.

^ Valószínűleg ismert lehetett előttük az olaszországi ősi bencés kolostor elpusztítása. 1944. február 15-én a szövetségesek bombatámadást intéztek Monte Cassino ellen. 229 nehézbombázó rombolta le a Szent Benedek (Európa védőszentje) rend hegytetőn épült ősi, első kolostorát, melyet maga a névadó alapított. A németeknek eszük ágában sem volt erődnek használni a szent helyet, de Clark tábornok és Ira Clarence Eaker tábornok katonai objektumnak tartotta. 420 tonna bombát szórtak le, a szerzetesek kényszerűen elhagyták a kolostort. A stratégiailag fontos helyen ezután a németek ejtőernyős zászlóaljat dobtak le, tagjai beásták magukat a kitűnő erőddé változtatott romokba. A harc május 18-ig tartott, a védők három hónapig feltartóztatták a szövetségeseket. Végül Wladislaw Andres tábornok II. lengyel hadosztálya foglalta el Monte Cassinót. Említésre érdemes, hogy a szövetséges támadás előtt Kesselring marsall utasítására a németek Monte Cassinóból minden értékes műkincset a Vatikánba szállítottak. XII. Pius pápa kérésére a marsall elrendelte, hogy az apátság körüli 300 méteres záróvonalon belül egyetlen német katonának sem szabad tartózkodnia. A hadicélnak nem számító ősi apátság elpusztítása felháborította a világ közvéleményét, és egy időre a német háborús propaganda malmára hajtotta a vizet.

176