Levéltári Közlemények, 86. (2015)
Gyáni Gábor: Valóban korszakhatár 1945?
1945 - Korszakhatár? Ezért sem merő véletlen, hogy a történészek sem mindig teszik ma már magukévá az 1945-ös korszakhatárt narratívájuk „természetes” kezdő- és végpontjaként. Éppúgy nem az 1945-ös év képezi Tymothy Snyder könyvének időhatárát, mint ahogy a kecskeméti elit társadalomtörténetét tíz éves időtávon át nyomon kísérő magyar historikus sem 1945-höz mint kezdethez vagy véghez igazította történeti beszámolóját. Snyder a vér áztatta föld (Bloodlands) névvel illetett kelet-európai zóna népei által a harmincas évektől szakadatlanul elszenvedett és a háborút követően sem lezárt kegyetlen állami terror történetét írta meg, benne az emberiség eddigi legrémesebb genocídiumával, a náci Németország által elkövetett holokauszttal, valamint a sztálini atrocitásokkal.9 Amikor pedig valaki azt kutatja és beszéli el, hogy miként rétegződött át a helyi vagyoni és hatalmi elit egy középméretű magyar vidéki városban a zsidótörvényektől a frontvárossá váláson át el egészen az új (a kommunista) politikai rezsim berendezkedéséig, akkor szintén nem tekintheti határkőnek 1945-öt ebben a nem kevésbé tragikus történetben. Ha a zsidó és nem zsidó civil népesség szisztematikus legyilkolása mondhatni rendszereken és korszakokon átívelő sorsa a kelet-európai régiónak (ez Snyder könyvének a közelebbi tárgya), akkor a magyar mezővárosi vagyoni és politikai elit lecserélése és újabb meg újabb elitek helyfoglalási és berendezkedési igyekezete szintén szoros szálakkal köti össze az 1938 és 1948 közötti évtized itt szóba jövő eseményeit.10 Ezek a fentiekben taglalt történészi tapasztalatok csapódnak le mindazon politikaelméleti és periodizációs vitákban is, melyek diskurzusa önti végül időlegesen formába az 1945 körül csomósodó korszak történeti fogalmát. A szakaszolásba és a minősítésbe egyaránt belefeledkező történészi diskurzusban 1945 hol valamely korszak kezdőpontjaként (és egyúttal végpontként is), hol a folytonosságot alig megszakító dátumként kerül elő. Az utóbbi esetben a politikai korszakhatár fogalma képezi a kutatói érdeklődés tárgyát, és ekkor 1945-höz viszonyítva szokás kijelölni a korszakot magát és az egyes alkorszakokat. Ha viszont a struktúrák változásait (és főként azok tartósságát) mérlegeli a historikus, akkor könnyen eltekinthet 1945 mint történelmi töréspont állítólagos jelentőségétől. Ennek egyik kézzelfogható megnyilatkozása a politikai totalitarianizmus folytonosságának tézise, amely azt állítja, hogy a kései 1930-as évektől úgyszólván a 20. század végéig szinte ugyanaz a hatalmi struktúra uralta e helyt a történelmet. S ebből 9 Tymothy Snyder: Véres övezet: Európa Hitler és Sztálin szorításában. Budapest, 2012. '0 Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948). Budapest - Pécs, 2014. 10
