Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16 században
Közlemények jegyezzük meg, hogy a liber regius elnevezést szélesebb körben is használták: példának okáért Bornemissza Anna másolati könyvét, amely a fejedelemasszony által Fogarasfölde uraként az 1680-as évek legelején kiadott, többnyire fogarasföldi vonatkozású okiratokat (zálogosításokat, mentesítéseket) tartalmaz, szintén liber regiusnak nevezték.3 Baán Kálmán pedig úgy tudja, hogy Báthori Zsófiának, II. Rákóczi György fejedelem feleségének is volt liber regiusa, melybe az 1660-1664. évek között, saját nevében kibocsátott kisebb birtokadományok, adómentességek, házadományok, jobbágyfelszabadítások másolatai kerültek be.4 Nyilván, itt nem a klasszikus értelemben vett királyi könyvekről van szó, hanem olyan másolati könyvekről, melyeket voltaképpen magánszemélyek vezettek uradalmaik területén tett adományok, mentesítések stb. nyilvántartása végett, és melyeket - a kancellária mintájára - liber regius nak neveztek el. Ezekbe a királyi könyvekbe a kancellárián, pontosabban annak a nagyobb kancelláriának nevezett ügyosztályán (cancellaria maior) a fejedelem nevében kiállított - többnyire örökérvényű jogokat, kiváltságokat biztosító - ún. kegynyilvánító okleveleket másolták be, úgymint tisztségek, méltóságok, nemesség, lófőség, birtokok, kiváltságok, mentességek adományozását, inscriptiokat, céhszabályzatokat, a legkülönfélébb magánokiratokba foglalt birtokügyletekhez (ingatlan adásvétele, cseréje, zálogosítása) nyújtott consensusókat, megerősítéseket, valamint néhány olyat is, melyek már nem a kegynyilvánító intézkedések, hanem a kancellária hiteleshelyi jellegű működésének eredményei (bevallások, ellentmondások, tiltások).5 Az egyes fejedelmek királyi könyveibe - legalábbis a 16. században - kizárólag az illető fejedelem nevében kiadott okleveleket másoltak be.6 A királyi könyvek vezetése tehát a kancellária feladatköréhez tartozott. E helyen nem foglalkozunk a fejedelmi kancellária megalakulásával,7 mindössze annak felemlítésére szorítkozunk, hogy az 1541-1551 közötti meglehetősen zavaros időszakban Izabella királyné és vele párhuzamosan Fráter György mellett Erdély kormányzásával kapcsolatosan kialakult írásszervek működése során - minden jel szerint - nem vezettek királyi könyveket vagy másfajta regisztratúra könyveket. Jóllehet Friedenfels szász történész úgy tudta, hogy Izabella királynénak a kolozsmonostori konvent levéltárában az 1549-1555 közötti évekből fennmaradt Sokol, 2008. 243-244. A Mohács előtti vajdai kancelláriában is történt kísérlet az 1470-es évek elején a regisztrumvezetés meghonosítására. Vö. Janits, 1940. 72-73.; Jakó, 1998.106. 3 „Cum bono Deo Liber regius continens donationes et collationes celsissimae principissae dominae Annae Bornemisza Dei gratia Transilvaniae principissae, Partium regni Hungáriáé dominae et Siculorum comitissae anno Domini millesimo sexcentesimo octuagesimo scribere inceptus a Paulo P. Papai." BAR Colectia de Manuscrise, Ms. U. 989. E bejegyzések csupán a kézirat első részét töltik meg (mintegy 40 lapot), utána más jellegű, később bemásolt szövegek következnek. 4 Baán, 1940a 265-271. L. még: Uó, 1940b 49-57. 5 Pl. ErdKirKv, 2003-3005. 1/1. 186., 236., 237.; 1/3. 167, 249., 307, 1120. A fejedelmi kancellária hiteleshelyi jellegű tevékenységére 1. Bogdándi, 2012b 41-44.; Bogdándi, 2012a 141-142. 6 Egyetlen kivételt találtunk, nevezetesen Báthory István 1584. augusztus 3-i oklevelét, melyet Báthory Zsigmond 1582-1585. évi liber regiusába másoltak be. Vö. ErdKirKv, 2003-2005.1/3.546. 7 E kérdésről 1. Pécsi, 1938. 21-38. 4
