Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16 században
Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmi kancellária regisztrumvezetési gyakorlata a 16. században egy liber regiusa,8 de arról bebizonyosodott, hogy mind Friedenfels, mind pedig Szabó Károly9 és Pesty Frigyes10 azt tévesen minősítették királyi könyvnek, a kézirat ugyanis a konvent által 1549-1556 között kibocsátott oklevelek másolatait tartalmazza.11 Egyelőre csak az bizonyított, hogy Izabella Lengyelországból való visszatérte után új kötetet kezdett, és ennek a kilencedik lapjára egy 1557. január 22-i,12 48. lapjára egy 1557. november 4-én,13 62. lapjára pedig egy 1558. január 12- én14 kelt oklevelet vezettek be. Ugyanis az említett okiratok hátoldalán a Mohács előtti egyes adomány- és kiváltságlevelek hátlapján is fellelhető - a királyi könyvekbe történő bevezetésre utaló - regisztrációs jegyzet tűnik fel: egy díszes nagy R betű, melyet a irata betűk egészítenek ki - feloldása: Regestrata -, továbbá az iktatás éve és a királyi könyv lapszáma, melyre az oklevél szövegét bemásolták: pl. Regestrata anno 1557folio 9. A regisztrálással megbízott kancelláriai hivatalnok az oklevél hátlapjára rávezetett regisztrációs jegyzettel - a középkori magyar királyi kancellária conservatoraihoz hasonlóan - tulajdonképpen felelősséget vállalt az okirat nyilvántartásáért.15 A kialakulóban levő fejedelmi kancellária tehát ebben a tekintetben is folytatta a királyi kancellária gyakorlatát. Annak ténye ugyanakkor, hogy egy év leforgása alatt Izabella adományai csupán 62 lapot töltöttek meg, arra enged következtetni, hogy ebben az időszakban a királyné meglehetősen ritkán jutalmazta meg alattvalóit, bár meg kell itt említeni azt is, hogy - mint az alábbiakból kiderül - nem minden kegynyilvánító oklevelet vezettek be a királyi könyvekbe. Példának okáért Izabella királyné 1556. december 21-i megerősítő oklevelét16, vagy 1558. december 30-i adománylevelét említjük meg,17 18 19 amelyek tartalmuk szerint regisztrálandónak minősültek, de hátoldalukról hiányzik a regestrata jel. A regisztrumvezetési gyakorlat egyik lényeges eleméről, nevezetesen az iktatás időpontjáról tájékoztat János Zsigmond 1560. július 13-i oklevelének hátlapján feltűnő jegyzet: Regestrata folio 65 anno domini 1560, 2 die Augusti}8 E helyen mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a szóban forgó okiratot a keltezésétől számított 20. napon, augusztus 2-án regisztrálták, ugyanis az iktatás időpontját és annak az oklevél dátumához való viszonyát a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. Az általunk ismert következő, s egyben utolsó regisztrációs jegyzetet János Zsigmond 1566. március 26-i oklevele őrizte meg: Regestrata folio 15,19 mely szerint tehát az okirat szövegét a liber regius 15. lapjára vezették 8 Friedenfels, 1845. 9. 9 SzOkl, 1872-1934. II. 127. 10 Pesty, 1877-1878. III. 265-269. 11 KonvJkv, 1990.1.141., 158. 12 MNL OL E 190 7. tétel, 1. szám (46. doboz) 13 MNL OL F 4 Comitatus Albensis, Cista 1., fase. 5., nr. 44. 14 MNL OL F 4 Comitatus Zaránd, Cista Zaránd, fase. 1., nr. 31. 15 Bónis, 1971. 231. 16 SJAN Cluj, PrimMunCluj, Acte si privilegii, nr. 47. 17 SJAN Cluj, ColDocMed, Jósika es. hitbizományi It. nr. 79. 18 SJAN Cluj, PrimMunCluj, Acte si privilegii, nr. 85. 19 MNL OL P 71 Fasc. 10., nr. 22. Vő. Bártfai Szabó, 1919. 1/2. 583-584. Itt említjük meg, hogy János Zsigmond 1561. március 23-án és július 26-án bizonyos jószágokat adott Csáky Mihály 5
