Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon
Közlemények szövetkezik „a Kereszt, a kultúra és a keresztény civilizáció védelmében." A nemzeti forradalmak államaival akar együttműködni - a bolsevizmus ellen. Reméli, a francia nép feltámad, és véget vet a zsidó-szabadkőműves kalandozásnak. Maniuval szemben ellene van a demokráciának, és tolerancia nélküli igazságosságot akar, az ország vezetéséből kirekeszteni a zsidókat. Ebben már kevesebb fenyegetés rejlett, mint korábbi zsidóellenes megnyilvánulásaiban.136 Argetoianu naplója szerint nemcsak bátor volt ez a nyilatkozat, „de szép is, és »magvas« is." Az imigyen esztétizáló öreg róka a zavarosban akart halászni - még naplójában is. Megvallotta, a jövőt már Légióban látja. De azért némi iróniával megjegyezte: „Mit vezetnek a zsidók román országban?"137 A maga módján inkább politikus volt Codreanu antipolitikai nyilatkozata. A Kapitány igazolta magát a légionárius tábor előtt, hogy miért szövetkezik a megdönteni akart rendszer oszlopos tagjával. A 48 órás ígérettel pedig külpolitikai támaszt akart szerezni, erősebbnek tűnni a valóságosnál, mert gyakorlatilag nem volt szoros kapcsolata a náci Németországgal és a náci párttal sem. Ennek vezető körei Cuzát és még inkább Gogát finanszírozták. Bizalmatlanul figyelték a Vasgárdát, idegenkedtek vallásos jellegétől.138 Annál is inkább, mert Codreanu - a szakirodalom mai állása szerint - nem fogadott el anyagi segítséget Berlintől. A látszattól is óvakodott. Amikor Wilhelm Fabricius, német követ húsz ösztöndíjas helyet ajánlott a Gárdának, Codreanu azt is mondta, hogy nem küld senkit, mert csak vádaskodásra adna okot, egyébként, ha kell „megvédjük az országot a németek ellen is."139 A Detektívek testületének azt a 1937. március 27-i jelentését még külön ellenőrizték felsőbb helyen, mely szerint Codreanu nem fogadta el a német követ által felajánlott támogatást arra az esetre, ha a „Mindent a Hazáért" hatalomra kerül. Sőt, azzal tért ki az ajánlat elől, hogy jelezte, egyelőre nem is akar kormányra kerülni, hanem úgy véli, hogy „a légionárius kormányzás előtt szükséges egy vagy két átmeneti, mérsékelt nacionalista kormány."140 A keresztre való hivatkozásnak kettős üzenete lehetett. Mindenekelőtt a légionáriusoknak szólt. De Hitlernek is, aki ugyan úgy tett, mint aki tiszteli a katolikus Egyházat, de alapvetően keresztényellenes volt, ideológusai és végrehajtó, Alfred Rosenberg és Heinrich Himmler csapatai készültek is a kereszténységgel való leszámolásra. Az, hogy Codreanu a Keresztre hivatkozott, csak szálka lehetett a szemükben. A 48 órás ígéret egyszerre volt szövetségkereső kísérlet és blöff. így még Maniu előtt is erősebbnek látszhatott. A választó közönség meg is lepődhetett, amikor megtudta a megnemtámadási szerződést. Nicolae Totu ezt egy kis mesében el is magyarázta a parasztoknak, meséjének hőse, Ion apó ugyanis figyelmezteti a szekérrel utazókat, hogy menjenek át együtt a rablóktól veszélyes erdőn. És ezt a parasztok meg is értették, nem úgy mint a rosszhiszemű értelmiségiek.141 136 Codreanu, 1981. 221-223. 137 Argetoianu, 2001. 256-257. 138 Heinen, 2006. 306-307. 139 MID, 6/1930. 200. 140 MID, 8/1937. 141 Buna Vestire, 1937. dec. 1. 235. sz. 80
