Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon

Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon Ami a rossz- és jóhiszeműséget illeti, a vita erről ma is folyik. Éspedig - leegy­szerűsítve - arról, hogy Maniu a demokráciát akarta menteni vagy engedményt tett a fasizmusnak? Grigore Iunian, a Radikális Parasztpárt vezetője viszont ugyancsak népi bölcsességgel ítélte el Maniu akcióját. Amikor ez ugyanis felszó­lította a Zsidó Pártot, hogy csatlakozzon a megnemtámadási szerződéshez, akkor a kecskét akarja összebékíteni a káposztával, a légionáriusokat a zsidókkal.142 Sikerült, mert a Zsidó Párt is csatlakozott, és nemcsak az, hanem Argetoianu ag­rárpártja, Averescu néppártja, a szociáldemokrata párt és a magyar, valamint né­met pártok. Sőt, a kommunisták, akik később Maniut nem győzték a fasizmussal való szövetkezéssel vádolni, azt az utasítást adták híveiknek, hogy Maniura sza­vazzanak.143 Kétségtelen, a megnemtámadási szerződés legitimálta a Vasgárdát. A Maniuval való megnemtámadási szerződést ugyanakkor Manoilescu és Nae Ionescu is helytelenítette, tehát azok a királycsináló politikusok, akik a maguk szájaíze szerint akarták manipulálni a Vasgárdát. A király ezt honorálta is. 1938 januárjában újraindulhatott Ionescu napilapja, a Cuväntul, állítólag félmillió lejes szubvencióval.144 Ebből tellett arra a virágcsokorra, amellyel Codreanut a szer­kesztőségben fogadta, hogy félórát elbeszélgessenek.145 De most a Kapitány oko­sabbnak és becsületesebbnek bizonyult a két egykori királycsinálónál. Viszont szembe kellett nézni azokkal a kamerádokkal, akik úgy érezték, hogy a Kapitány mocsárba vitte őket, és most nem tudják, mit mondjanak azoknak, akik eddig megszokták, hogy a zsidók ellen harcolnak, és most védik őket. Sőt, Codreanu már olyan kiáltványt kezdett fogalmazni, amelyben mintegy Maniut visszhan­gozva, felszólította a királyt, hogy fogadja vissza feleségét és szabaduljon meg a szeretőjétől.146 Volt annyi politikai érzéke, hogy ezt a gyomorszáj alatti ütést még­sem kockáztatta meg, amivel csak a végzetet siettette volna. Maniu el volt ragad­tatva, hogy sikerült a király ellen szövetségest találnia, és két nappal a szerződés után felkereste Argetoianut, akit meglepett vendégének királyellenes elszántsá­ga, és el is határozta, hogy elmagyarázza a közvéleménynek, az ő csatlakozása a megnemtámadási szerződéshez nem megy túl annak betűjén.147 Maniunak is óvatosságra volt szüksége. December elején felkereste Argetoianut, hogy adjanak ki négypárti nyilatkozatot, amelyben szankciókat helyeznek kilátásba a belügy­minisztériumi vezetők ellen, ha ezek a választásokon törvénytelen módszerekkel próbálnak fellépni. Argetoianu azonban felhívta a parasztpárti vezető figyelmét, hogy Codreanu a szankciók alatt revolvergolyót ért, mire Maniu gyorsan vissza­lépett.148 De azért kiadtak egy kis négypárti figyelmeztetőt, amivel egyben visz- szafogták az ugyancsak aláíró Codreanut, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy „megparancsoltam a fiúknak, ha akadályozzák őket, kapják elő a kést és a flin­142 Ideologie, 2003.359-360. 143 Haynes: 2007 117-118. 144 Argetoianu, 2001. 255. 145 C.N.S.A.S. Penal 11784/12.157 (1938. jan. 21.) 146 MID, 5/1937130-141., 150-151. 147 Argetoianu, 2001. 253. 148 Argetoianu, 2001.293-294. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom