Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis
Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis A számítógépes feldolgozás eredményeképpen 1975-1976-ra készült el a magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának kataszterét tartalmazó első két kötet, amit a magyarországi árszabások forrásanyagának kétkötetes katasztere követett egy évtized múlva, végül, a kézművesipari műhely- és szerszámkataszter egy szintén kétkötetes gyűjteményi katalógus formájában 1992-ben és 1994-ben látott napvilágot.15 Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a céhes forráskataszterek nemcsak magyarul, hanem német és angol nyelven is íródtak. A céhkataszter alapmű, mely kb. 220 mesterség ezer településen működő, több mint 4500 céhszervezetének tárgyi és írásos emlékeit tartalmazza, és az első olyan közgyűjteményi segédlet Magyarországon, melynek összeállításában a számítástechnikát alkalmazták. Dóka Klára szerint a céhkataszter két alapvető kívánalomnak nem tudott megfelelni. Nem sikerült összegyűjteni az utódállamok levéltárainak és múzeumainak anyagát, valamint az alkalmazott számítógépes program nem tudta értelmezni és beépíteni többek között a Magyar Országos Levéltár, közelebbről is a Helytartótanács (a rendszer számára) bonyolult, 18. században kialakult jelrendszerét.16 A levéltári források közül a kézműves ár- és bérszabályozásokról a céhkataszter sikerén felbuzdulva a Kiss Mária vezetésével összegyűjtött anyag rendszerezése után megjelentek a szintén számítógépes úton összeállított jelzetka- taszter-kötetek, melyek 28 közintézmény anyagáról körülbelül 17 000 adatot tartalmaztak. A munka ekkor már számítástechnikai szakember bevonásával folyt17 - úgy véljük, a feltárt forrásokból származó adatmennyiség e nélkül az 1990-es évek elején már természetesen kezelhetetlen lett volna, illetve ekkora mennyiségű adatot hagyományos módon már nem lehetett volna kezelni. Végül 1992-ben, húsz év tervezgetés után megjelent a magyarországi kézművesipar történetének válogatott bibliográfiája is,18 amely immáron szintén számítógépes adatfeldolgozáson alapult: a mesterségek köré csoportosítva közel 5600 címszót tartalmaz - sajnos az elcsatolt területeket illetően itt sem folyt anyaggyűjtés. A Kézművesipartörténeti Munkabizottság tagjai három évtized alatt a 2000-es évek elejéig mintegy 28 kötet 8200 oldalát töltötték meg majdnem 650 publikációval,19 nem beszélve a programhoz kapcsolódó munkatársak egyéb közleményeiről, tanulmányairól. E mennyiségi mutató mellett elsősorban az írások, kutatási eredmények tematikáját tekintve kell látni azt, hogy ez a látványos eredmény alapvetően azért volt elérhető, mert a számítógépes adatfeldolgozás nyomán kiadott kataszter-kötetek forrásbázisként funkcionálhattak. 15 Éri-Nagy-Nagybákay, 1975.; Éri-Nagy-Nagybákay, 1976.; Éri-Nagy-NagybAkay, 1986.; Nagy, 1992.; Szabó, 1994. 16 Dóka, 2002.14.; Részben e hiányosságot pótolandó, illetve e munkát kiegészítendő állította össze Trostovszky Gabriella az Országos Levéltár anyagaiban található céhiratok tematikus mutatóját: Trostovszky, 1996. 17 Lukács Márta, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet munkatársa. Dóka, 2002.15. 18 Domonkos-Nagybákay, 1992. 19 Dóka, 2002.18. 267
