Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis
Kincses Katalin - Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis kamarától. Szulovszky János elnöklete alatt 2002-ben megalakult a Magyar Kézművesipartörténeti Egyesület az MTA Néprajzi és Történettudományi Intézetének keretein belül.9 A várakozások azonban nem teljesültek: a kamara nem támogatja oly módon és mértékben a kutatásokat, mint Németországban, a támogatás kivételes esetben és csak reprezentatív formában érkezett/érkezik. Az egyesület megalapításával a kutatók hazai tevékenységi körüket igyekeztek kiszélesíteni, bevonva a kézműves mesterségek iránt érdeklődők szélesebb rétegeit: azok gyakorlóit, a szakoktatókat, a diákokat, intenzív összefogásban a Nemzeti Szakképzési Intézettel. Mindez a kézművesipar-történeti kutatások új korszakát és annak egyfajta markáns profilváltását eredményezte. Ez a fentebb említett várakozásokon kívül (hathatós anyagi támogatás reménye) hozott pozitív eredményt is: a kutatók úgy érezték, hogy munkájuk eredményét meg kell osztaniuk a nem tudományos indíttatású, szélesebb hazai érdeklődő közönséggel is. Ennek fórumaként az egyesület két könyvsorozat elindításával próbálkozott, egy 4-5 ív terjedelmű, az oktatási intézmények hallgatóinak, tanárainak és a gyakorló iparosoknak szánt olvasmányos, a különböző iparágak történetéről szóló kiadvánnyal, valamint egy, a tudományos igényeket kielégítő, monográfiákat és tanulmányköteteket tartalmazó sorozattal (Ipartörténeti Könyvtár), melynek első darabja azonnal, még 2002-ben megjelent.10 A számítógépes feldolgozás első eredményei a magyar céhtörténeti kutatásokban A kutatók az első, Nagyvázsonyban 1971 tavaszán összehívott tanácskozás óta vitatják meg rendszeresen a céhtörténeti kutatások aktuális helyzetét és eredményeit. A nagyvázsonyi tanácskozás másik célja - a kutatások integrálása mellett - az volt, hogy a szakemberek kidolgozzák a számítógépes céhkataszter létrehozásához szükséges adatlapokat, illetve ennek kidolgozására egy bizottságot választottak. Mindez azért vált immáron lehetségessé, mert két - túlzás nélkül állítható, a magyar tudomány- és technikatörténetben egyaránt mérföldkőnek számító - tudomány-, valamint intézménytörténeti jelenség kapcsolódhatott össze. Egyfelől Magyarországon ekkorra fejeződött be az ország legkülönfélébb gyűjteményeiben: múzeumokban, levéltárakban, kézirattárakban a kézművesipar-történeti és ezen belül is a céhes tárgyi és írott forrásbázis feltérképezése, rendezése, leltározása, katalogizálása. Továbbá 1960-as évek második felére alakult ki Magyarországon az a közgyűjteményi struktúra, a feltérképezés nyomán az a nyilvántartási rendszer, amely a mai napig is a gyakorlatban van.11 9 Az egyesület tevékenységéről, tagjairól, célkitűzéseiről és minden kapcsolódó programról, kiadványról annak honlapján tájékozódhatunk. Lásd: a http://iparmuzeum.hu/old/index-2. html linket, (a letöltés időpontja: 2014. május 19.) 10 Domonkos, 2002. 11 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 9. törvényerejű rendelete a muzeális értékek védelméről, az országos múzeumok és a múzeumi struktúra létrehozásáról, az 1/4. pont a gyarapodási naplók, a szakleltárkönyvek, a szekrénykataszteri rendszer bevezetéséről és a leltári szám pontos meghatározása, valamint a 153/1966. évi nyilvántartási utasítás. A múzeumokban ez 265
