Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis
Mérleg potát tekintve.4 Az akadémiai bizottság tevékenysége, illetve a céhtörténeti kutatás a magyar történet- és néprajztudomány egészét tekintve, annak nemzetközi kapcsolatrendszerében rendkívül fontos volt. A négy nagy Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpóziumon (1978., 1982., 1986., 1994.) az 1990-es évek közepéig folyamatosan vettek részt európai, elsősorban német, osztrák és cseh, valamint svájci, szlovák, lengyel, horvát, flamand, spanyol, svéd, szlovén és a baltikumi államokból érkező szakemberek.5 A 2001 októberében megtartott, számvetés céljából összehívott kétnapos budapesti X. Kézművesipartörténeti Szimpóziumnak kiemelkedő jelentősége volt. A kutatások első, harminc éves szakaszát zárta le, előadásai jegyzetekkel ellátva a tanácskozás után nyomtatásban is megjelentek, az Ipartörténeti Könyvtár második kötetében adták ki.6 A tudományos tanácskozás már nem akadémiai keretek között zajlott, az 1990-es évek közepétől ugyanis a céhtörténeti kutatások szervezeti kerete felbomlott, intézményi háttere megszűnt, az anyagi támogatás a Magyar Tudományos Akadémia részéről drasztikus mértékben csökkent, majd elapadt: a Veszprémi Akadémiai Bizottság működése ellehetetlenült, a szervezet gyakorlatilag feloszlott.7 Ebben a helyzetben két kitörési pont mutatkozott. Egyrészt, a hiányzó, célzott finanszírozást a kollégák elsősorban OTKA-támogatással próbálták pótolni, ám ezek a kutatási programok egy-egy kutatóhelyhez, személyhez kötötten, egymástól elszigetelten valósul(hat)tak meg.8 A pénzügyi források megvonása oda vezetett, hogy megszűnt az európai fórumokon a folyamatos magyarországi tudományos jelenlét is a céhtörténeti kutatások vonatkozásában, a koncentrált, intézményes keretek adta lehetőségek és az anyagi erőforrások hiányában ellehetetlenült magyarországi kutatás műhelymunkák sokaságára esett szét, anyagi erőforrások hiányában nem lehetett idehaza nemzetközi konferenciákat sem rendezni. Mindennek az lett az eredménye, hogy a magyarországi kézműves- ipar-történeti kutatások - melyek európai viszonylatban is kiemelkedők voltak, és mint említettük, elsősorban a magyar történet- és néprajztudomány területén jelentettek kitörési pontot - elszigetelődtek, a magyar tudományos élet lokális, perifériális színtereire vonultak vissza. A másik továbblépési lehetőség az akadémiai keretek megszűnése után egyfajta nyitás volt a kézműves mesterséget gyakorlatban folytatók felé - német mintára az egyesület kínálkozott a legmegfelelőbb szervezeti formának, nem titkolt szándékkal, hogy ily módon anyagi támogatást is nyerjenek a történeti kutatásokhoz a kézműves mesterséget aktuálisan gyakorló szakembereket tömörítő szervezetektől, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Ipar4 Bővebben lásd a továbbiakban! 5 Szulovszky, 2002a 175. skk. 6 A szimpóziumon elhangzott előadások és a munkabizottság kiadványainak bibliográfiája önálló kötetben is megjelent: Szulovszky, 2002b (Előzményeként megjelent: Szulovszky, 2001. Interneten elérhető változata: http://iparmuzeum.hu/old/indexcdd6.html?id=20080514veab_kiadvanyok (a letöltés időpontja: 2014. augusztus 20.) 7 Dóka, 2002.17. 8 Vö. Szulovszky, 2005. 9. 264
