Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Mérleg - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: Céhtörténeti kutatások és számítógépes adatbázis

Mérleg potát tekintve.4 Az akadémiai bizottság tevékenysége, illetve a céhtörténeti ku­tatás a magyar történet- és néprajztudomány egészét tekintve, annak nemzet­közi kapcsolatrendszerében rendkívül fontos volt. A négy nagy Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpóziumon (1978., 1982., 1986., 1994.) az 1990-es évek közepéig folyamatosan vettek részt európai, elsősorban német, osztrák és cseh, valamint svájci, szlovák, lengyel, horvát, flamand, spanyol, svéd, szlovén és a baltikumi államokból érkező szakemberek.5 A 2001 októberében megtartott, számvetés céljából összehívott kétnapos bu­dapesti X. Kézművesipartörténeti Szimpóziumnak kiemelkedő jelentősége volt. A kutatások első, harminc éves szakaszát zárta le, előadásai jegyzetekkel ellát­va a tanácskozás után nyomtatásban is megjelentek, az Ipartörténeti Könyvtár második kötetében adták ki.6 A tudományos tanácskozás már nem akadémiai keretek között zajlott, az 1990-es évek közepétől ugyanis a céhtörténeti kutatások szervezeti kerete felbomlott, intézményi háttere megszűnt, az anyagi támogatás a Magyar Tudományos Akadémia részéről drasztikus mértékben csökkent, majd elapadt: a Veszprémi Akadémiai Bizottság működése ellehetetlenült, a szervezet gyakorlatilag feloszlott.7 Ebben a helyzetben két kitörési pont mutatkozott. Egyrészt, a hiányzó, cél­zott finanszírozást a kollégák elsősorban OTKA-támogatással próbálták pótol­ni, ám ezek a kutatási programok egy-egy kutatóhelyhez, személyhez kötötten, egymástól elszigetelten valósul(hat)tak meg.8 A pénzügyi források megvonása oda vezetett, hogy megszűnt az európai fórumokon a folyamatos magyarországi tudományos jelenlét is a céhtörténeti kutatások vonatkozásában, a koncentrált, intézményes keretek adta lehetőségek és az anyagi erőforrások hiányában elle­hetetlenült magyarországi kutatás műhelymunkák sokaságára esett szét, anya­gi erőforrások hiányában nem lehetett idehaza nemzetközi konferenciákat sem rendezni. Mindennek az lett az eredménye, hogy a magyarországi kézműves- ipar-történeti kutatások - melyek európai viszonylatban is kiemelkedők voltak, és mint említettük, elsősorban a magyar történet- és néprajztudomány területén jelentettek kitörési pontot - elszigetelődtek, a magyar tudományos élet lokális, perifériális színtereire vonultak vissza. A másik továbblépési lehetőség az akadémiai keretek megszűnése után egyfajta nyitás volt a kézműves mesterséget gyakorlatban folytatók felé - né­met mintára az egyesület kínálkozott a legmegfelelőbb szervezeti formának, nem titkolt szándékkal, hogy ily módon anyagi támogatást is nyerjenek a történeti kutatásokhoz a kézműves mesterséget aktuálisan gyakorló szakem­bereket tömörítő szervezetektől, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Ipar­4 Bővebben lásd a továbbiakban! 5 Szulovszky, 2002a 175. skk. 6 A szimpóziumon elhangzott előadások és a munkabizottság kiadványainak bibliográfiája önálló kötetben is megjelent: Szulovszky, 2002b (Előzményeként megjelent: Szulovszky, 2001. Interneten elérhető változata: http://iparmuzeum.hu/old/indexcdd6.html?id=20080514veab_kiadvanyok (a letöltés időpontja: 2014. augusztus 20.) 7 Dóka, 2002.17. 8 Vö. Szulovszky, 2005. 9. 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom