Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Sz. Nagy Gábor: Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez
Sz. Nagy Gábor: Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez Hiába volt azonban a miniszterelnöki beszédben fontos szerepe a tájékoztatáspolitikának, a minisztérium fennállása során mindez nem érvényesült. Ebben szerepet játszott az is, hogy a sajtón kívül a tömegtájékoztatás többi eszközét (hírszolgáltatás, filmgyártás, mozi) a minisztérium nem tudta a felügyelete alá vonni. Pedig a minisztérium munkaköréről szóló tervek mindegyike ebbe az irányba indult volna el. Ez azonban a pártok érdekeivel szembe ment, hiszen ezeket az intézményeket - részvénytársasági formában - már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártdelegáltjai irányították.10 így a minisztérium fennállásának nem egészen másfél éve alatt a munkája nagyrészt sajtó-közigazgatási feladatok ellátására szorítkozott. A minisztérium készítette elő a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elé terjesztendő lapengedély-kérelmeket, valamint gondoskodott a lapok papírellátásáról az Iparügyi Minisztériummal és a Kereskedelemügyi Minisztériummal közösen. Sajtórendészeti kérdésekben pedig mindössze felterjesztési joga volt a belügyminiszterhez, aki a tényleges munkát végezte (tiltotta be a lapokat). A Tájékoztatásügyi Minisztérium tevékenységéhez tartozott még a Könyvcenzúra Bizottság munkájának koordinálása, megbízásos könyvek megírására, nyomdák működési és egyéb engedélyeinek véleményezése, külföldi sajtótermékek megrendelése a társminisztériumok részére, könyvkiadás (saját kiadású könyvek is), magyar könyvek idegennyelvű külföldi kiadása, bel- és külföldi lapszemlék készítése, röplapok külföldre juttatása, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártlapjainak Bécsbe szállítása, a külföldi újságírók akkreditálása, valamit az indexre tett könyvek beszolgáltatásának az irányítása is.11 A sajtóigazgatási kérdéseken kívül a Tájékoztatásügyi Minisztérium egyéb feladatokat is ellátott, de ezek nagy része szintén csak adminisztratív folyamat volt. Ezen ügyek egy részét a Tájékoztatásügyi Minisztérium indította és továbbította, másik részét azonban csak tájékoztatásképpen küldték meg neki. Ilyenek voltak az útlevéllel, a külföldi utazással kapcsolatos ügyek; a lapok gépjárműigényei, a társminisztériumok rendeletéi, a minisztertanácsi előterjesztések, a Magyar Közlönyben közzétenni szándékozott rendeletek, valamint az 1848-49- es centenáriumi ünnepségek munkájának összehangolása.12 Látható ugyan, hogy a minisztérium feladata sokrétű volt, de a feladatok nagy része csak adminisztratív szerepet rótt a Tájékoztatásügyi Minisztériumra. Ezért nem is meglepő, hogy Boldizsár Iván külügyi államtitkár 1947 szeptemberének végén, mint nem is működő minisztériumról írt a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének szóló feljegyzésében.13 Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy szeptember 23-án, a pártközi értekezleten megállapodtak a minisztérium felszámolásáról.14 Nem is neveztek ki senkit Mihályfi Ernő helyére, 10 Vass-Zalai, 1991. 21-23. A rádió történetére 1. Simándi, 2012., a Magyar Távirati Irodáéra 1. Z. Karvalics-Andreides, 2006., a moziéra 1. Tóth, 2003. 11 Erről 1. Katsányi, 2014.512-524., Bánfi, 2004.514-520., Sípos, 2007a. 413-435., Sípos, 2007b, 684-712., Bánfi, 2003.22-88., Z. Karvalics, 1993b. 404-418., Nagy, 2010a., Nagy, 2010b. 47-58., Nagy, 2012. 12 Erről 1. Szabó, 1998. 13 PIL274.Í. 23/21. ő.e. 14 Pártközi, 2003. 721. 145
