Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Forrásközlések - Sz. Nagy Gábor: Dokumentumok a Tájékoztatásügyi Minisztérium működéséhez
Forrásközlések te meg, így a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártjával lépett koalícióra. Ennek eredményeképpen a koalíció többi pártjának is miniszteri posztokat kellett adnia. A legnagyobb harc a belügyminisztériumi székért folyt, amelyet végül (nem kis részben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőjének, Kliment Vorosilov marsallnak az aktív közreműködésével) a kommunista párti Nagy Imre foglalhatott el.4 A választás napjától, november 4-től kezdve ugyanis szinte napi rendszerességgel tartottak pártközi értekezleteket, amelyek során a kormányalakításról, a miniszteri tárcák elosztásáról, valamint a kormány programjáról tanácskoztak. Fliába volt azonban a feszített menetrend, a pártok képviselői képtelenek voltak megegyezni a tárcák elosztásáról. Végül november 14-én, a délutáni órákban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőjének, Kliment Vorosilov marsallnak a közbenjárására született meg a döntés a Tájékoztatásügyi Minisztérium létrehozásáról, valamint arról, hogy miniszternek a Független Kisgazdapárt balszárnyáról keresnek egy embert, de mellé egy kommunista párti államtitkárt tesznek.5 Látható tehát, hogy semmiféle előzetes egyeztetés nem történt a minisztérium létrehozásáról, és egészen 14-ének délutánjáig fel sem merült a Tájékoztatásügyi Minisztérium megalakításának a gondolata. A minisztérium létrehozásáról szóló döntést végül az Ideiglenes Nemzeti Kormány hozta meg az utolsó, november 15-i minisztertanácsi ülésén „azzal, hogy a rendeletet kiadottnak tekinti".6 A minisztérium vezetője a kisgazdapárti Balla Antal, politikai államtitkára pedig a kommunista párti Kállai Gyula lett. A Tájékoztatásügyi Minisztérium felállításával elméletileg a Miniszterelnökség Sajtóosztálya végleg elveszítette a sajtó feletti felügyeletet,7 ugyanis a lapengedélyek és a papírkiutalás kezelése is az új minisztérium hatáskörébe került. 1945. november 15-én a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével megalakult a koalíciós kormány, amelyben a kisgazdák és a többi koalíciós párt egyformán osztozott a 18 miniszteri bársonyszék között.8 A Tájékoztatásügyi Minisztérium ebben a politikai közegben jött létre. Látható, hogy a minisztérium már alakulásától kezdve a paritás elvének a megőrzését szolgálta, amely aztán az egész működésére rányomta a bélyegét. Tildy Zoltán miniszterelnök a Nemzetgyűlés 1945. november 30-i ülésén ugyan még mint szükséges, új intézményről beszélt a Tájékoztatásügyi Minisztériummal kapcsolatban, amely ezekben az „átmeneti, nehéz időkben" fontos feladatot tölthet be. Elsődleges céljaként a kapcsolattartást jelölte meg „a kormány és az ország népe között", de „tevékenységi körébe tartozik az egész sajtóügy, azonkívül a belföld és a külföld állandó informálása."9 4 L. többek között Gyarmati, 2011. 65-69., Vida, 1976. 120-122., Vida, 1986. 147-149., Balogh, 1975. 105-109., Izsák, 1986.86-88. 5 Pártközi 2003.150-167. 6 DMB Mt. Jkv., 1997. 562.; A rendelet végül a Magyar Közlöny november 18-i számában jelent meg. Az ideiglenes nemzeti kormány 11.000/1945. M.E. számú rendelete a magyar felelős minisztérium kiegészítése tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. november 18. 7 A Miniszterelnökség Sajtóosztályának a működéséről 1. Nagy, 2014. 8 A minisztereket 1. TZ Mt. Jkv., 2005.18-19. 9 N.N., 1946.1. kötet 26. 144
