Levéltári Közlemények, 85. (2014)

Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon

Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937. évi romániai választásokon megegyezett a légionáriusokkal,276 és a király éppen ezért menesztette.277 Ebben is lehet valami, mert február 9-én Goga önfeledten közölte Argetoianuval, hogy három hét múlva ő lesz Románia ura.278 És egyes parasztpártiak valóban féltek attól, hogy miután „a király kézbe vette a nacionalizmust" a két jobboldali szél­sőséges párttal szövetkezik a Parasztpárt megsemmisítésére.279 Láttuk, az ural­kodó inkább megosztotta ezt a pártot, amikor Cálinescut megtette belügymi­niszternek, immár készülve az államcsínyre. A két szélsőséges mozgalom pedig ismételten megosztotta egymást. Amikor Codreanu számba vette a mozgalom veszteségeit - 450 légionáriust letartóztattak, ötvenkettőt megsebesítettek, kettőt megöltek - ismételten leszögezte, hogy nem felejtenek.280 Ezért persze Cálinescut lehetett felelőssé tenni, de Goga és Cuza is asszisztált, és a zsidóüldözés nem fe­ledtethette a légionáriusok sérelmeit, és az sem, hogy Nae Ionescu újra indíthatta lapját. És rögtön alkalmazott néhány zsidó riportert, mondván, hogy „csak ők tudnak újságot csinálni."281 Régi barátját, Mihail Sebastiant nem alkalmazta, de amikor találkoztak, az antiszemita Ionescu kifakadt a kormány antiszemitizmusa miatt: Hogyan lehet azt állítani, uram, a román állampolgárok egy egész kate­góriájáról, hogy élőhús kereskedelemmel foglalkoznak? Ez rágalom és minden egyes román állampolgárnak joga van a minisztert perbe fogni ezért a gyaláz- kodásért. Hogyan lehet, uram, öngyilkosságra és deklasszálásra kényszeríteni egymillió embert, anélkül hogy ne veszélyeztetnék magának a román államnak az alapjait? Igyekeztem megnyugtatni - jegyezte fel Sebastian a naplójában - és arról biz­tosítani, hogy a zsidók lassú, sőt erőszakos legyilkolása nem olyan súlyos problé­ma, főleg azért, mert a Vasgárda sem fog másképpen eljárni.- Tettleg így van, de szellemileg nem - válaszolta Nae. Mert kedvesem, bár­mekkorát is nevetsz, nagy különbség azon ember között, aki gúnyból öl meg téged és aközött, aki ugyanezt teszi, de lelki fájdalommal."282 Nae csodálója, Constantin Noica ezt úgy írta le, a maga konzsenialitásával, amit mestere nehe­zen tolerált, hogy „zsidó barátainkat nem annyira azért sajnáljuk, mert szenved­ni fognak a légionárius mozgalomtól", hanem azért „sajnáljuk a szenvedésüket, hogy egyáltalán nem vehetnek részt a román holnapban", mármint a légionárius győzelemben - „még reményük sincs rá, még ennek illúziója sem".283 Csakhogy most már lassan mindenkinek fájt valami, ha nem is egyformán. Codreanu február 11-én körlevélben közölte, hogy az egyik tábornok jelezte neki, Cálinescu meg akarja ölni, amiért bosszúra szólított, „olyanra, amilyet Mot:a mon­276 Sturdza, 1994.127. 277 Berindei, 2002. 9. 278 Argetoianu, 2002.112. 279 Argetoianu, 2002.44. 280 Codreanu, 1981. 267. 281 Argetoianu, 2002. 67. 282 Sebastian, 1996.146. 283 Noica, 1938. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom