Levéltári Közlemények, 85. (2014)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda az 1937 évi romániai választásokon
Közlemények dott és szervezett." Mota valóban „századokra szóló figyelmeztetés"-ként hangzó bosszúra szólított, ha légionárius vezetőt ölnek meg, Codreanu csak arra, hogy a bosszúval „nagy jót tesztek majd a román nemzetnek."284 „Komoly forrás" szerint egyes légionáriusok úgy értelmezik Codreanu ezen körlevelét, hogy célszerű lenne megölni azokat, akik Codreanu megölését tervezik, elsősorban Armand Cälinescut.285 Csakhogy néhány nap múlva Codreanu semmisnek nyilvánította a körlevelet, mert a tábornok Cálinescu jó érzéseiről tudósította.286 A királlyal kerülte a konfliktust, de azért megfenyegette, mert azt fejtegette a kíváncsiskodó Argetoianu megbízottjának, hogy „a királynak olyan tisztának kell lenni, hogy az egész ország leborulhasson előtte, mint egy ikon előtt".287 Ha a király nem is, a helyzet némileg tisztább lett. Goga menesztésével vége szakadt a durva antiszemita kurzusnak - némi átmenettel. A New York-i Herald Tribune 1937 szeptemberében azt, hogy Miron Cristea a Curentulban a zsidóknak tulajdonította a korrupciót és kiűzésüket szorgalmazta, így kommentálta: „Sehol a világon vallási vezető még nem tett ilyen aljas nyilatkozatot." Az amerikai román néplap erre válaszként több mint egy félév múlva a pátriárka és a bukaresti főrabbi békét féltő és ebben egyetértésükről tanúskodó levélváltására hivatkozott.288 A királyi diktatúra viszont az adott helyzetben úgy folytatta Goga antiszemita kurzusát, hogy ne váltsa ki a nyugati hatalmak tiltakozását. A rendszer oszlopai, mint Micescu, aki az alkotmányt írta, Vaida Voevod, Iorga, Manoilescu, Gh. Bratianu a Curentul című újság „Románia és Palesztina felosztása" című ankét során mind - többé-kevésbé mérsékelten - a zsidók visszaszorítása, kivándoroltatása mellett nyilatkoztak 289 Néhányuknak némileg magyarázkodniuk kellett, hogy korábban miért támogatták a Gárdát, de hamar túl voltak rajta. Manoilescu, aki szinte légionárius lett, a müncheni egyezményből pedig levonta azt a tanulságot, hogy vele az európai szolidaritás új formája jött létre a bolsevizmustól fenyegetett civilizáció védelmében, megmentette a békét, miközben végleges lett a törés a nyugati civilizáció és a moszkovita barbárság között.290 És arról értekezett, hogy Németország nem zsákmányolja ki az őt élelmező régiókat.291 A német-román gazdasági kapcsolatok átalakítása kemény feladat volt. Viszont az antiszemitizmus erről is némileg elterelte a figyelmet. Ebben volt a legkönnyebb egyezségre jutni. A király legfeljebb kényszerből volt antiszemita, uralkodói kötelességből és a túlélés ösztönétől vezettetve. Cristea szerepeltetése is erre utal. Légionárius papok szerint a szent kánonokat hágta át az egyházfő, mert pap világi hivatalt nem tölthet be.292 (Viszont volt már ilyenre példa, az 284 Codreanu, 1981. 269. 285 MID, 35/1935. 230. 286 Codreanu, 1981. 270. 287 C.N.S.A.S. Penal 11784/12. 3. (1938. febr. 18.) 288 ANIC, MP, Informa)ii, 602. 289 Volovici, 1995. 72-74. 290 Manoilescu, 1938b. 163-169. 291 Manoilescu, 1938a. 240-244. 292 Imbrescu, 1940. 100
